Bernadette Grimmenstein

Az IBA nem csupán egy német építészkiállítás nemzetközi résztvevőkkel. Noha több mint 110 éve volt az első, még csak nyolcat tartottak belőle: a legújabb korban egy-egy ugyanis többéves előkészülettel jár. Az IBA-nak nem kevesebb a célja, mint kitalálni a jövő városát. Éveken át folyik a tervezés, a kísérletezés, a prototípusházak kialakítása. Az eredmény pedig a megvalósuló koncepcióknak köszönhetően egy-egy nagyobb városrész megújulása, ahol új trendek, innovatív megoldások születnek a világ építészei számára. 

Hamburgban 2006 óta tartanak a munkálatok, és ezek 63 elkészült építészeti projektet eredményeztek. 1217 lakást húztak fel, de épültek vagy újjászülettek iskolák, idősotthonok, üzlethelyiségek és zöldövezetek is. Az északnémet metropoliszban az Elba két ága által közrefogott, jelentős migráns népességgel bíró Wilhelmsburg-félsziget volt a fő kísérleti labor. 2009-ben a helyi lakosságnak itt több mint az 55 százaléka volt bevándorló, a 18 év alattiaknak pedig a 73 százaléka.

Itt minden adott volt, ami egy modern nagyvárosnak problémát okoz: az alacsony jövedelemmel rendelkező lakosok tömegei, a betelepülők integrációs nehézségei, súlyos ipari örökség (itt fekszik a hamburgi kikötő), a meglévő ingatlanállomány rezsiköltségének emelkedése a korszerűtlen infrastuktúra miatt. Az IBA-nak köszönhetően mindez változóban van. De hogy a lakbérek és lakóingatlanok négyzetméterárai se emelkedjenek az égig, arról a főlakáskezelő, egy közhasznú szervezet gondoskodik, amely a szociális bérlakásrendszer megtartását ígéri, és csak a pluszkínálat veszi célba a jómódúakat. Elvben tehát a régi lakosokat nem szorítják ki az újonnan érkezők: a szociális és kulturális sokszínűség megőrzése szintén a projekt része. Az építészet nyelvére lefordítva ezek a célok olyan megoldásokat követelnek, melyek kivitelezése költségkímélő, fenntartása költséghatékony, a helyi társadalom összetételére pedig nincs visszafordíthatatlanul kedvezőtlen hatással. 

Smart Material: innovatív anyaghasználat

Ha belépünk a szeles északi hidegből a wilhelmsburgi WoodCube ("fakocka") modell-lakásába, a jellegzetes faillat után az tűnik fel elsőként, hogy a fűtés nélküli házban kellemes és egyenletes a hőmérséklet. Mindez annak köszönhető, hogy Matthias Korff, a Woodcube projekt felelőse kifejlesztette, hogyan lehet egy belső betonvázra hagyományos szigetelő-, impregnáló- és mindenféle ragasztóanyag használata nélkül csak fából építkezni. Az ötemeletes ház külső és belső falai, valamint a padló több réteg masszív fából készültek, melyeket semmilyen anyaggal nem kezeltek. 

Kattintson galériánkért!

on3 Studio GmbH / Otto Wulff

„A tűzvédelmet is anélkül oldottuk meg, hogy bármilyen szintetikus anyagot illesztettünk volna a különböző faelemek közé, így a WoodCube-ban lakni hosszú távon sokkal egészségesebb, mint bármilyen másik házban. Ráadásul tudományosan bizonyított  tény, hogy az ember egy fából épült szobában mélyebben és nyugodtabban alszik, és jobb lesz a koncentrálóképessége is” – magyarázta a projektfejlesztő a hvg.hu-nak. 

A teljes egészében természetes fából épült házban a fő innováció az, hogy sikerült megvalósítani az épület tűzvédelmét anélkül, hogy bármilyen szennyező anyagot használtak volna. Matthias Korff szerint azért számít ez rendkívülinek, mert az elmúlt kétszáz évben a fát mint építkezési anyagot nem használták ésszerűen. A WoodCube-koncepciónak kétségtelenül nagy sikere lesz a jövőben, hiszen nemcsak egészséges, hanem a ház építésének első pillanatától fogva egész élettartamán át elhanyagolható a szén-dioxid-kibocsátása. A technológia egyelőre természetesen költségesebb, mint ha hagyományos passzívházat építtetnénk, de amit eddig passzívház-standardként ismertünk, azt a WoodCube jóval túlteljesíti. 

Innovatív technológiákra alapozva ennél merészebb ötletek is felbukkannak az anyaghasználat megújításával, mint például az algaház (lásd képgalériánkat), melynek biomassza-erőműve látja el a házat energiával, vagy a textilhomlokzatú épület, melynek dinamikusan mozog a homlokzata a napfény beesési szögétől függően, akárcsak egy napraforgó. A textilmembránba beépített napelemek így a legoptimálisabban tudják használni a nap energiáját. Az intelligens anyagok (smart materials) fejlesztése minden esetben azt tűzi ki célul, hogy optimálja az önellátó energiatermelést, vagy a már meglévő energiával minél takarékosabban bánjon. 

Smart terek: személyre szabható alaprajzok 

Egyre kevésbé jellemző, hogy emberek állandó alkalmazásban dolgoznak cégeknél: kényszerből és önkéntesen is egyre többen döntenek úgy, hogy egyéni vállalkozóként keresik meg kenyerüket. De jóval gyorsabban változnak a családi körülmények is, mint ahogy arra a jelenlegi konstrukciók reagálni tudnának: a család hirtelen megnő, új terekre van szükség, később pedig elég egy kisebb lakás is, vagy több generáció együttélését kell megoldani. Ehhez jön még, hogy a munkahely áttevődik otthonra, a munka- és a szabadidő határai összemosódnak. Erre a jelenségre nyújtanak megoldást az úgynevezett hibrid házak: a Brandlhuber és NiehüserS építésziroda munkatársai olyan négyszintes épületet terveztek, melynek a terei rugalmasan változtathatóak, a fényviszonyok és a térbeosztás a funkciónak megfelelően alakítható, a bérlőre van bízva, hogy ezeket hogyan variálja.

Kattintson galériánkért!

Martin Kunze / SchwörerHaus KG

Az éveken át üresen álló irodaépületek szomorú látványának is véget vetnének a hibrid házak: a kihasználatlan irodahelyiségeket a hibrid koncepció alapján könnyen át lehet alakítani lakóhelyiségekké. A hibrid ház tehát, ha kell, üzlethelyiség, ha kell, magánlakás funkcióját tölti be. Hamburgban egy vegyes használatú ház modellje is elkészült, melynek fő attrakciója, hogy egy épületben ad otthont magánlakásoknak és munkahelyeknek. A hamburgi Bieling Architekten úgy alakította ki a bejáratokat és lépcsőházakat, hogy az épületben tevékenykedő cégek és üzletek ne zavarják a lakókat, az ügyfelek és az ott dolgozók ne keresztezzék a lakók útját. 

Kérdés, hogy mekkora a valódi igény az ilyen jellegű berendezkedésre: ki költözik oda, ahol mások irodát vagy üzletet tartanak fenn. Ami az építészirodák számára presztízsprojektnek és innovatív tervezésnek számít, nem biztos, hogy a gyakorlatban is beválik. A 21. századi városlakó igényli, hogy közvetlen közelében boltok, kávézók és szabadidős lehetőségek legyenek, de könnyen lehet, hogy az üzlet- vagy irodahelyiségek nyüzsgését nem kifejezetten a saját lépcsőházukban képzelik el. 

Smart price: elérhető árak 

Ha nem a vegyes használattal, akkor a kivitelezési költségek csökkentésével lehet szélesebb társadalmi rétegek számára is elérhetővé tenni az új építésű ingatlanokat. A SchwörerHaus megfizethető loftokat, stúdiólakásokat ajánl készelemekből: könnyen és gyorsan felépíthető egy-egy ilyen lakóház, akár külön, akár meglévő ingatlanok között tátongó résekbe, sorházak kiegészítéseként. A Fusi & Amman építészek által kreált készházak legnagyobb előnye, hogy mindenki megtalálja egy-egy házon belül a legmegfelelőbb konstrukciót: a 45 négyzetméteres szinglilakásoktól az egy légterű stúdiókon át a családoknak szánt háromszobás, emeletes lakóterekig bármit meg lehet valósítani a kész modulokból. Sőt, a lakónak lehetősége nyílik arra, hogy például gipszkarton választófalakkal bármikor könnyedén módosítson a lakás beosztásán. 

Kattintson galériánkért!

Martin Kunze / SchwörerHaus KG

Bár kívülről nem ez a leglátványosabb, de valószínűleg erre a modellre lesz a legtöbb vevő a közeljövőben: a lakáshiánnyal küzdő városokban egyre nagyobb szükség van bárhol bevethető, korszerű és alakítható lakóhelyiségekre. Az még egyelőre bizonytalan, hogy a közeljövőben ki tudja megengedni magának, hogy passzívházat építsen, vagy meglévő ingatlanját több tízezer euróért „zöldre” alakítsa át. A nemzetközi építészeti kiállítás modelljei mindenesetre azt mutatják, érdemes elengedni a fantáziánkat – a finanszírozás pedig egy nap talán olcsóbb lesz.