Matolcsy nyugati segítséggel gyűrné le a bankokat
A kormány erősebb kontrollt akar elérni a pénzintézetek felett a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonásával. A hvg.hu információi szerint az Európai Központi Bank illetékesei informálisan rábólintottak a tervre, és a jegybankon áll, mikor lesz belőle törvény. A bankok viszont nem örülnek az ötletnek.
A kormány azért vonná össze a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) és a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), hogy egy helyen összpontosuló, a jelenleginél hatékonyabb felügyelet működjön a pénzügyi rendszer felett – mondta a hvg.hu-nak egy vezető fideszes politikus. Mint magyarázta, a két különálló szervezet jelenleg azért nem tudja hatékonyan kontrollálni a pénzügyi szektort, mert a Magyar Nemzeti Bank közgazdászai elsősorban pénzügyi oldalról látnak bele a rendszerbe, míg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél inkább jogászok ülnek, és elsősorban szabályozási szempontból figyelik a pénzintézeteket.
Az Origo kedden adott hírt arról, hogy mióta Matolcsy György lett a jegybankelnök, a kormány ismét elővette azt a tavaly felfüggesztett kezdeményezést, mely szerint egy szervezetbe vonná össze a pénzügyi intézmények felügyeletét és a jegybanki feladatokat. A portál arról számolt be, hogy az erről szóló törvényjavaslat szövege már el is készült. Az értesülést az MNB nem cáfolta, és a hvg.hu is úgy tudja, hogy az MNB-ben valóban születtek ilyen elképzelések, már Matolcsy György jegybankelnöksége előtt. Információink szerint a kormány az MNB-re bízta, hogy mikor születik meg a törvény az összevonásról, de várhatóan erre már az idén sor kerül.
Az EKB rábólintott
Kormánypárti információink szerint a bankok és a biztosítók felügyeletét vonnák össze az MNB-vel, az értékpapír-piaci felügyelet (amely jelenleg a PSZÁF-hoz tartozik) viszont nem kerülne be a szuperhatóságba. Egy neve elhallgatását kérő banki elemző ezt úgy magyarázta, hogy pénzügyi intézmények egységes felügyeletében valóban nem is lenne helye egy értékpapír-piaci, tőzsdei felügyeletnek, tekintve, hogy az MNB maga is bocsáthat ki, illetve vásárolhat és eladhat értékpapírokat. Egy ilyen felállás egyébként hasonlítana ahhoz, ami az Egyesült Államokban működik, ahol az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) ellenőrzi az értékpapírpiacot.
Az Európai Központi Bank (EKB) informálisan már rábólintott a kezdeményezésre, a törvényt azonban még az elfogadás előtt látni akarja, a hivatalos ügymenet szerint ugyanis minden, a jegybankot érintő törvényi változásról előzetesen ki kell kérni az EKB véleményét. Úgy tudjuk, Matolcsy György az utóbbi időben heti rendszerességgel tett látogatást Frankfurtban az EKB-ban és tárgyalt Mario Draghival, az EKB elnökével. A kormánypárti forrás az EKB-val folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban kiemelte, hogy Matolcsy György jegybankelnökként sokkal óvatosabb, mint nemzetgazdasági miniszterként volt.
Emellett a kormány a jegybank esetében óvatosabb is volt Matolcsy Györggyel, mint nemzetgazdasági minisztersége idején, és erős kormánypárti felügyelet alatt tartja. Információink szerint Rogán Antalnak, a Fidesz frakcióvezetőjének jelentős informális befolyása van a jegybank ügyeit érintő döntésekben. Ez egybecseng az Origo Matolcsy kinevezése előtti értesülésével, mely szerint Rogán Antalt feladata volt, hogy feltérképezze, kik jöhetnek szóba jegybankelnökként, alelnökökként, jegybanki középvezetőkként az új MNB-ben.
Kudarcot vallott az eddigi rendszer
Gyakorlatilag a kormánypártival megegyező magyarázatot kaptuk a jegybank egy neve elhallgatását kérő munkatársától is az összevonási tervekre. Mint a forrás mondta, a széttagoltság miatt az elmúlt években a kelleténél gyengébb volt a felügyeleti struktúra, és egy egységes hatóság értelme az lehetne, hogy egyszerre láthatná el a pénzügyi rendszer mikroprudenciális és makroprudenciális ellenőrzését. A mikroprudenciális kontrollt a PSZÁF gyakorolja, ami azt jelenti, hogy jellemzően a pénzügyi rendszerben működő intézmények egyedi kockázataira figyel. Az MNB ezzel szemben elsősorban a pénzügyi rendszer egészét veszélyeztető rendszerkockázatokat követi figyelemmel.
A két intézmény működését a 2004 óta működő Pénzügyi Stabilitási Tanács segíti, melynek tagja a PSZÁF és az MNB elnöke, valamint a nemzetgazdasági miniszter. A tanácsot éppen arra találták ki, hogy észrevegye a pénzügyi rendszerben mikro- vagy makroszinten jelentkező kockázatokat és kockázatcsökkentő lépéseket kezdeményezzen. A rendszer azonban az elmúlt években egyértelműen kudarcot vallot. Ennek legjobb és egyben legsúlyosabb példája a devizahitelezés elszabadulása, ami egyszerre veszélyeztette az ország pénzügyi stabilitását és az egyes bankok esetében is túlzott kockázatvállalással járt (mindezt egy, a következményeket felmérő makroprudenciális felügyeleti és rendeletalkotási joggal ellátott hatóság kivédhette volna). A széttagolt felügyeleti rendszer miatt azonban az MNB és a PSZÁF évek óta csak egymásra mutogat, amikor az a kérdés vetődött fel, hogy miként szabadult el a devizahitelezés Magyarországon.
Így az összevonást indokolja, hogy egy egységes bankfelügyelő hatóság sokkal pontosabban képes lenne vizsgálni például egy hitelterméket, amivel egy pénzintézet előáll, és nagyobb szakmai megalapozottsággal, több szempontból képes volna felmérni a várható következményeket. Az összevonás szükségességének további magyarázata, hogy a PSZÁF-nál és a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitási területén vannak átfedések is.
Eukonform is lehet
Az MNB és a PSZÁF összevonásának terve egyébként azzal, hogy a kormány és a jegybank a makroprudenciális kontroll erősítésébe csomagolja, egybevág az elmúlt évek Európai Uniós kezdeményezéseivel. Összhangban van például az Európai Rendszerkockázati Tanács ajánlásaival, amelyet 2011 januárjában éppen azért indítottak el, hogy európai szinten őrködjön a pénzügyi stabilitás felett. A tanács javaslata szerint a makroprudenciális felügyeletre ki kell jelölni egy hatóságot, és egyértelműen meg kell határozni az intézményi és az együttműködési keretekeit.
Ebbe az irányba egyébként már 2011 végén elindult a kormány, a 2012 elején hatályba lépett jegybanktörvényben ugyanis komoly jogosítványokat adott az MNB-nek a makroprudenciális kontrollra. Az új törvény szerint például a Monetáris Tanács hozhat olyan intézkedéseket, amelyekkel megakadályozhatja a rendszerkockázatok felépülését olyan területeken, amelyeket törvény vagy kormányrendelet nem szabályoz. Ha a jegybanknak korábban lett volna ilyen hatásköre, valószínűleg a devizahitelezés elszabadulása is megakadályozható lett volna. Az MNB új jogosítványát egyébként 2011 végén még a kormányt rendszeresen bíráló EKB is üdvözölte.
A bankoknak ez „nagyon nem jó”
A kormánypárti forrás szerint a kereskedelmi bankok részéről jelentős nyomás nehezedik a kormányra az összevonási tervek miatt. A pénzintézeteknek ugyanis „nagyon nem jó”, ha egy helyen születnek meg a szektor tevékenységét kontrolláló döntések. Az MNB és a PSZÁF összevonását 2009-ben már a Bajnai-kormány is felvetette, akkor azonban a bankok Csányi Sándor vezetésével megakadályozták a kezdeményezést a PSZÁF-on keresztül – mondta a forrás. A felügyelet akkoriban közleményben is tiltakozott az összevonás ellen. Egy neve elhallgatását kérő banki elemző erről úgy vélekedett, a pénzintézeteknek valószínűleg jobban megfelel egy széttagolt felügyelet, mint egy egységes, de ha jó a szabályozás, akkor az „a bankoknak sem fáj”. A legnagyobb kockázat a bankok számára egy új felügyeletben nem az, hogy egységes lenne, hanem az, hogy a vezetőjét Matolcsy Györgynek hívnák, aki kifejezetten bankellenes magatartást tanúsított az elmúlt években. Az elemző hozzátette, az sem mellékes, hogy máig nem értjük, mit értett Orbán Viktor azon, hogy a bankrendszer felének magyar kézben kell lennie, de a kijelentésben rejlő kockázat Matolcsy Györggyel egy egységes bankfelügyelet élén erősen megnövekszik.
A bankok lobbierejével kapcsolatban a kormánypárti forrás megjegyezte, hogy Szász Károlyt, a PSZÁF jelenlegi vezetőjét a bankok, elsősorban az „OTP emberének” tartják a kormánypártban. Szász Károly az első Orbán-kormány idején, 2000 májusában lett a PSZÁF elnöke, majd 2004 augusztusától az OTP Bank elnöki főtanácsadója, 2006 márciusától a szerbiai OTP vezérigazgatója, majd 2008 végétől ismét az OTP elnöki főtanácsadója volt, egészen addig, amíg a második Orbán-kormánytól 2010 júliusában újra megkapta a felügyelet vezetését.
A pénzintézetek és a Szász Károly vezetése alatt álló felügyelet viszonya a pénzügyi szektorból származó információink szerint is jónak mondható. Ehhez azonban azt is hozzá kell tenni, hogy a PSZÁF vezetője az elmúlt időszakban ugyancsak kiállt egy makroprudenciális felügyelet szükségessége mellett. A kormányzat ennek ellenére azért lehet elégedetlen vele, mert az elmúlt 2-3 évben kevés olyan akciója volt a felügyeletnek, amellyel előrébb lépett volna a fogyasztók és a pénzintézetek közötti feszültségek, például a devizahiteles problémák megoldásában – mondta egy neve elhallgatását kérő, Szász kormánypárti megítélését ismerő pénzügyi szakember.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
