Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Megjelent az Európai Bizottság áttekintő elemzése a tagállamok és az EU egészének megújuló energia piacáról. A 2009-es megújulós eu-direktíva alapján az EB 2013-ban készített először ilyen átfogó elemzést, ebben azt vették sorra, hogy a négy éve vállalt kötelezvényekkel ki hogy áll.
Az Európai Unió egészének 2020-as célja a 12.7 százalék elérése, melyhez a tagállamok egy része már 2010-re elérte saját célszámát. Több országban jelentős azonban az elmaradás. Nem meglepő, hogy az egyébként eleve a legkevesebbet vállaló Magyarország is közéjük tartozik, mivel a megújuló energiás beruházások voltaképpen megszűntek hazánkban. 2006-ban osztottak ki (először és utoljára) szélenergia-építési engedélyeket, visszavágták (egyébként jogosan) a biomasszás beruházásokat, lényegében megszűnt a kapcsolt energiatermelés, és a geotermiás beruházásokba is csak most kezd beleszeretni a kormányzat.
Szélből több van, mint gondolnánk...
AP
Így viszont nem olyan nagyon meglepő, hogy a 2005-ben mért 4,3 százalékos szinthez képest 2020-ra vállalt 13 százaléknak a feléig se jutottunk. Hiába szerepelt 8,8 százalék az időarányos vállalásban, mert Magyarország csak 6 százalékig jutott - olvasható ki a jelentés végére került táblázatból.
De nem mi vagyunk az egyedüliek, akik késében vannak, a 27 tagállamból 15 nem teljesítette az időarányos megújuló villamosenergia célszámát, 22 a közlekedési szektoron belüli célszámát. A legnagyobb kudarcot a szélenergia fejlődése jelenti, melynek a tervek szerint már összesne 140 TWh kapacitásnál kelle tartania, de az csak ennek kevesebb, mint a harmada, 43 TWh volt.
