Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
"Itt nem a devizahitelesek megsegítéséről, és nem is a bankok profitjáról van szó, hanem egy potenciális bankpánik lehetőségéről (amely szélsőséges esetben akár államcsődben is végződhet)" – idézi az Origo.hu azt a május 31-i levelet, amelyet Szász Károly PSZÁF-elnök írt a Kúria tanácselnökének a devizahiteles perekről.
Az Origo birtokába jutott, és az egyik adósvédő szervezet, a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) honlapjára is feltett két és fél oldalas levélben Szász Károly kifejti, hogy miért tartja veszélyesnek, ha a bíróság az adósok javára, vagyis a bankokkal szemben ítélkezik a bankellenes perekben. Végkövetkeztetésként arra jut, hogy: "egy- vagy kétszázezer devizahiteles jelenlegi gondja, több millió betétes jövőbeli problémájává is eszkalálódhat, ami nyilvánvalóan nem lehet cél".
A PITEE hétfőn közleményben ítélte el Szász Károly levelét. Mint írják, a PSZÁF elnöke a titkos levélben azt állítja, hogy a devizaalapú hitelek semmissé nyilvánítása esetén "bankpánik" és "államcsőd" veszélye fenyegetné az országot. Ezzel szemben a felügyelet a 2013/I sz. kockázati jelentésében méltatja a magyar pénzügyi rendszer "kifejezetten erős" sokktűrő képességét. Sőt, azt is megállapítja, hogy a magyar bankok fizetőképességének a fenntartása minden esetben biztosított. A PITEE szerint a PSZÁF önkényuralmi beidegződéseit jól mutatja, hogy nyilvánosan a bankrendszer stabilitását méltatja, titokban viszont államcsődöt vizionál.
Az Origo.hu azt írja, hogy a levél a Kúria által feltett devizahiteles kérdésekre született válaszként, és azért érdekes, mert eddig nem volt annak nyoma, hogy az egyre szaporodó bankellenes perekben bármilyen állami szerv megpróbált volna iránymutatást adni a Kúriának, vagy a független hazai igazságszolgáltatás bármelyik szervének. Mint írják, Szász Károly mostani levele nem tartalmaz nyílt utasítást arra vonatkozóan, hogy miként járjon el a Kúria vagy a bírók, de a bankpánik és az államcsőd felemlegetésével, valamint a bírói karra nehezedő felelősség taglalásával a PSZÁF véleményének mégiscsak az az üzenete, hogy jobb, ha a bíróság az össztársadalmi hatásokat is fontolóra veszi, amikor arról dönt, hogy az adott ügyben az adott adósnak egyébként igaza van-e, vagy sem.
