Makrélaháború a láthatáron

Az Európai Unió (EU) halászati bizottságának többsége azt tervezi, hogy szankciókat vezet be a Feröer-szigetek ellen amiatt, hogy a Dánia részét képező, de nem uniós tag szigetek a megengedettnél nagyobb mennyiségű makrélát fogtak ki - írja az euobserver.com. A kvótaemelésről egyoldalúan döntöttek a Feröer-szigeteken. Az uniós szankciók között szerepel a feröer-szigeteki hering uniós importjának korlátozása, az északi halászok nem tudnak majd kirakodni uniós kikötőkben.

Az Európai Bizottság (EB) szerint a Feröer-szigetek és Izland azzal a sebességgel, mellyel folytatja a halászatot, komoly mértékű halállomány-csökkenést eredményez, ez pedig ellentétben azon uniós törekvésekkel, melyek az EU-hoz közeli halpopulációk felélesztését vetítenék előre. A feröer-szigeteki kormányzat egy év alatt háromszorosára emelte a kifogható heringmennyiséget, mellyel az Atlanti-óceán északkeleti területén általuk kifogható 5 százalékos kvóta helyett 17 százalékkal részesedne az 50 ezres autonóm szigetközösség.

A haltermékek a feröer-szigeteki export 95 százalékát teszik ki, a szigetek GDP-jéből pedig 50 százalékos a részesedésük. Dánia a szankciók ellen van, ugyanis saját országrészéből származó áruk bojkottját kellene támogatnia, a szankciókat ugyanakkor több nagy, a halászatban érintett uniós tagállam - mint például az Egyesült Királyság, Franciaország vagy Spanyolország - támogatja.

A helyzet megértéséhez hozzátartozik, hogy bár egy ENSZ szabályozás értelmében a Feröer-szigeteknek az EU-val, Norvégiával, Oroszországgal és Izlanddal is meg kellene egyeznie a kifogható hering- és makrélamennyiségről, ezt 2009 óta figyelmen kívül hagyja az autónóm szigetközösség, egyoldalúan állapítják meg a kvótákat (Izlanddal egyetemben). Az EU 2012-ben pont ezen történések miatt hozott egy olyan jogszabályt, mely szerint szankciókkal sújtható az az ország, mellyel nem sikerül megegyezni a kvótákat illetően.

A végső döntés a Feröer-szigetek elleni uniós szankciókról a hét közepén születhet meg.