Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A kamatdöntés bejelentése utáni indoklásában és helyzetértékelésében az EKB elnöke a bő pénzpiaci likviditást biztosító laza monetáris politika folytatása mellett kötelezte el magát.
Mario Draghi azt mondta, hogy a legfrissebb üzleti hangulatindexek a javulás, a stabilizáció jeleit mutatják a térségben a korábbi alacsony szintekhez képest. A munkaerőpiaci helyzet ugyanakkor változatlanul a javulás gyenge pontja. A munkanélküliségi ráta leszorításához a gazdasági szerkezetátalakítási reformok mellett a munkaerőpiaci reformok bevezetésére is gondot kell fordítani – tette hozzá.
Az EKB-elnök rámutatott, hogy az inflációs várakozások a térségben stabilak, két százalék alattiak, lényeges árfelhajtó nyomás az euróövezetben nem tapasztalható. A következő hónapokban az egyes szektorokban csökkenhetnek ugyan valamennyit az árak, de középtávon az inflációs kockázatok kiegyensúlyozottnak tekinthetők. Esetleges árfelhajtó kockázatok elsősorban a közvetett adók és a nyersanyagárak emelkedéséből, árcsökkentő tényezők pedig a gyenge gazdasági aktivitásból származhatnak. Deflációs kockázattal azonban egyetlen euróövezeti országban sem kell számolni.
Mario Draghi hangsúlyozta, hogy az EKB engedékeny monetáris politikája nagyban hozzáájult a pénzügyi stabilizációhoz az euróövezetben. Elmondható, hogy a pénzpiaci helyzet javulása átgyűrűzött a reálgazdaságra is, az EKB által alkalmazott monetáris eszközöknek köszönhetően az év második felében és 2014-ben már megindulhat a fellendülés – mondta.
A növekedési kilátásokat azonban változatlanul kockázati tényezők árnyékolják be – figyelmeztetett az EKB elnöke. Ezek a tényezők elsősorban a gyenge belső és külpiaci keresletből eredeztethetőek, de összefüggésbe hozhatók a lassú strukturális reformokkal is. Fontos, hogy az euróövezeti országok ne lazítsanak költségvetési konszolidációs erőfeszítéseiken, hanem éppen ellenkezőleg, fel kell gyorsítaniuk a strukturális reformok bevezetését.
Az EKB ezután is figyeli a gazdasági és pénzügyi fejleményeket - jelezte az EKB-elnök. Várhatóan a globális kereslet növekedése kedvező hatással lesz az euróövezeti exportra, a belföldi kereslet növekedését pedig az EKB támogatja laza monetáris politikájával.
Az alapkamat még huzamosabb ideig a jelenlegi alacsony, esetleg még alacsonyabb szinten marad. Az EKB mindaddig megfelelően bő likviditással látja el a pénzügyi rendszert, amíg annak szükségét látja – mondta az Európai Központi Bank elnöke.
