szerző:
hvg.hu

Panaszt tettek a takarékok az ombudsmannál, a beadványhoz 6800-an csatlakoztak.

Eddig több mint 6800 takarékszövetkezeti tag csatlakozott a takarékok integrációjáról szóló törvénnyel kapcsolatban az Általános Jogok Biztosához elküldött beadványhoz. A tagok aláírását tartalmazó csatlakozó nyilatkozatot a múlt héten juttatta el az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség az ombudsmani hivatalnak – olvasható a Magyar Takarék Blogon.

Az OTSZ július 15-én, a törvény hatályba lépése után fordult a biztoshoz, mert álláspontja szerint a hatályos jogszabály súlyosan sérti az Alaptörvényben megfogalmazott alapjogi rendelkezéseket, és beavatkozik a polgári jogi jogviszonyba is. Az OTSZ információi szerint az ombudsman – a törvény kapcsán beérkezett többi kezdeményezéssel egyetemben – érdemben foglalkozik a beadvánnyal. Az OTSZ azt kérte, az alapvető jogok biztosa kezdeményezze a törvény Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát, illetve a törvény nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát az Alkotmánybíróságnál.

Bárki fordulhat az ombudsmanhoz

Az alapvető jogok biztosáról szóló törvény alapján a biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság tevékenysége vagy mulasztása a beadványt tevő személy alapvető jogát sérti. Ha a beadvány alapján feltehető, hogy a hatóságnak nem minősülő szervezet tevékenysége vagy mulasztása természetes személyek nagyobb csoportjának alapvető jogait súlyosan sérti, az alapvető jogok biztosa kivételesen ez esetben is eljárhat. Az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságnál.

Súlyos jogsértéseket tartalmaz a törvény

Az OTSZ álláspontja szerint a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény súlyosan sérti a Magyarország Alaptörvényében megfogalmazott alapjogi rendelkezéseket, illetve súlyosan beavatkozik polgári jogi jogviszonyba is. Sértik a magántulajdon védelmének elvét a törvény azon rendelkezései, amelyek a Takarékbankban meglévő jelenlegi tulajdoni arányokat egyoldalú állami beavatkozással megváltoztatják. Emellett a törvény nem biztosít a tulajdonosnak jogot arra, hogy érdemben beleszóljon az általa tulajdonolt társaság működési szabályainak megalkotásába, nincs lehetősége arra, hogy a korábban megszerzett jogait továbbra is érvényesítse.

A szabályozás gyakorlatilag hatósági eszközökkel ruházza fel a gazdálkodó szervezet Takarékbankot azzal a specialitással, hogy a szövetkezeti hitelintézetek egyben tulajdonosai is a Takarékbanknak, így lényegében a tulajdon utasítja a tulajdonost, határoz meg számára kötelezően végrehajtandó intézkedéseket. A törvény nem biztosítja a megfelelő piaci verseny lehetőségét sem a bankszámlavezetés, az eszközök lekötése tekintetében, amely a szövetkezeti hitelintézeteknek, azok tagjainak és tulajdonosainak közvetlen vagyoni hátrányt okoz.

A törvény sérti az azonos bánásmód jogelvét és a vállalkozás szabadságát is, továbbá a tisztességes gazdasági verseny jogát a törvény abban a tekintetben is, hogy szövetkezeti hitelintézetnek minősít olyan pénzügyi intézményeket is, melyek nem szövetkezeti hitelintézeti formában működnek.

A Takarékbank igazgatósága kezdeményezheti akár a szövetkezeti hitelintézet kizárását az Integrációs Szervezetből, ami kizárás a hitelintézet működési engedélyének a visszavonásához, s így több munkavállaló számára a foglalkoztatást, a megélhetést biztosító munkahely megszűnéséhez vezet (a tulajdon megszünteti a tulajdonost).

A törvény preambuluma általánosítást tartalmaz, nem veszi figyelembe az OTSZ tagszervezeteinek valós mutatóit és a tagszervezetek mögött meghúzódó valós önkéntes intézményvédelemből (OTIVA) származó működési biztonságot. Ez a valós helyzettől eltérő következtetések levonását eredményezi, megvalósítva ez által a jó hírnév sérelmének alapjogi elvét.

Magánszerződésbe avatkozik az állam

A Takarékszövetkezeti Integrációs Szerződést 1993-ban önálló jogi személyként, szövetkezeti formában működő hitelintézetek (takarékszövetkezetek) írták alá, így a törvény magánjogi szerződébe avatkozik be önhatalmúlag, annak legsúlyosabb formáját megvalósítva, a megszűnést kimondva. E körbe tartozik az is, amikor a megszűnő intézményvédelmi alapok vagyona keretében a szövetkezeti hitelintézetek által önkéntes döntéssel teljesített befizetéseik is kötelező jelleggel, jogutódlás következtében „átszállnak” az új Integrációs Szervezetre.

Miközben a törvény – kötelező jellegéből eredően – a szövetkezeti hitelintézeteknek, mint tagintézményeknek nemhogy döntési, de még véleményalkotási jogot sem biztosít e kérdésben. Ez nem felel meg az Alaptörvényben a jogrend stabilitása és a személyek alapjogainak alkotmányos, szabad gyakorlására vonatkozó alapelveknek, így különösen a jogállamiság és jogbiztonság követelményének.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Hűvösre kerültek az orgazdák, csökken az autólopások száma

Hűvösre kerültek az orgazdák, csökken az autólopások száma

Tarlós a választási vereségről: A Jóisten szeret engem

Tarlós a választási vereségről: A Jóisten szeret engem

Szinte bejáratósan új ez az eladó hazai Trabant

Szinte bejáratósan új ez az eladó hazai Trabant

Itt a Volvo első villanyautója, egy 408 lóerős kompakt divatterepjáró

Itt a Volvo első villanyautója, egy 408 lóerős kompakt divatterepjáró

Átveszi a mandátumát a mohácsi polgármester

Átveszi a mandátumát a mohácsi polgármester

Orbán Balatonalmádiban értékel

Orbán Balatonalmádiban értékel