Orbán Viktor miniszterelnök pénteken jelentette be, hogy jövő tavasszal kerülhet a parlament elé a közműszolgáltatások nonprofittá alakításáról szóló törvényjavaslat, és közölte azt is, hat-hét korábban privatizált közműcég visszavásárlásáról folyamatosan tárgyal a kabinet – idézte fel a Napi Gazdaság.

Azt ugyan nem tudni, hogy a két tőzsdei közműcég, az Elmű és az Émász ezek között van-e, de láthatóan van olyan befektető, akinek megmozgatta a fantáziáját az intenzívebbé vált kormányzati kommunikáció. A befektetői szempontból érdekesebb Émász-részvények árfolyama hét százalékkal, 8400-ról 9000 forintra emelkedett hétfőn, miközben az elmúlt száz nap átlagos forgalmának nyolcszorosa, 725 részvény cserélt gazdát.

Az Elmű-papírok iránt is volt vételi érdeklődés, a tegnapi 488 darabos forgalom pont kilencszerese a száznapos átlagnak, itt azonban volt eladó is a múlt heti árszinten, így a 11 ezer forintos árfolyam nem változott.

A papírok a korábbi osztalékalapú árazás helyett egyre inkább aszerint árazódnak majd, hogy egy tulajdonosváltás során milyen árat kaphatnak a kisbefektetők részvényeikért. A mindkét társaságban 50 százalék feletti fő tulajdonos, a német RWE kiszállása esetén a vevőnek vételi ajánlatot kell tennie a többi részvényes számára.

A jelenleg érvényes szabályok szerint ennek legalacsonyabb árfolyama a tranzakciót megelőző 180, illetve 360 nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára, a vevő által az érintett részvényekért a befolyásszerzést megelőző 180 napban fizetett legmagasabb ár, illetve a konszolidált, auditált, közgyűlés által elfogadott éves beszámolóban szereplő részvényenkénti sajáttőke-érték közül a magasabb összeg.

A négy feltétel közül az áramszolgáltatóknál messze a sajáttőke-érték a legmagasabb, ez az Elmű esetében a féléves adatok alapján 27 800, míg az Émásznál 25 000 forint részvényenként, így már érthető, hogy a befektetők miért az Émászt vásárolták lelkesebben, ahogy egy esetleges tulajdonosváltás esélyének növekedését érzékelték.