Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Jelentősen emelkedett az Émász-részvények árfolyama az után, hogy Orbán Viktor és Tarlós István is közműcégek állami visszavásárlásának lehetőségéről beszélt – írta a Napi Gazdaság.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken jelentette be, hogy jövő tavasszal kerülhet a parlament elé a közműszolgáltatások nonprofittá alakításáról szóló törvényjavaslat, és közölte azt is, hat-hét korábban privatizált közműcég visszavásárlásáról folyamatosan tárgyal a kabinet – idézte fel a Napi Gazdaság.
Azt ugyan nem tudni, hogy a két tőzsdei közműcég, az Elmű és az Émász ezek között van-e, de láthatóan van olyan befektető, akinek megmozgatta a fantáziáját az intenzívebbé vált kormányzati kommunikáció. A befektetői szempontból érdekesebb Émász-részvények árfolyama hét százalékkal, 8400-ról 9000 forintra emelkedett hétfőn, miközben az elmúlt száz nap átlagos forgalmának nyolcszorosa, 725 részvény cserélt gazdát.
Az Elmű-papírok iránt is volt vételi érdeklődés, a tegnapi 488 darabos forgalom pont kilencszerese a száznapos átlagnak, itt azonban volt eladó is a múlt heti árszinten, így a 11 ezer forintos árfolyam nem változott.
A papírok a korábbi osztalékalapú árazás helyett egyre inkább aszerint árazódnak majd, hogy egy tulajdonosváltás során milyen árat kaphatnak a kisbefektetők részvényeikért. A mindkét társaságban 50 százalék feletti fő tulajdonos, a német RWE kiszállása esetén a vevőnek vételi ajánlatot kell tennie a többi részvényes számára.
A jelenleg érvényes szabályok szerint ennek legalacsonyabb árfolyama a tranzakciót megelőző 180, illetve 360 nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára, a vevő által az érintett részvényekért a befolyásszerzést megelőző 180 napban fizetett legmagasabb ár, illetve a konszolidált, auditált, közgyűlés által elfogadott éves beszámolóban szereplő részvényenkénti sajáttőke-érték közül a magasabb összeg.
A négy feltétel közül az áramszolgáltatóknál messze a sajáttőke-érték a legmagasabb, ez az Elmű esetében a féléves adatok alapján 27 800, míg az Émásznál 25 000 forint részvényenként, így már érthető, hogy a befektetők miért az Émászt vásárolták lelkesebben, ahogy egy esetleges tulajdonosváltás esélyének növekedését érzékelték.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
A politikai elemző szerint a jövő évi választás a miniszterelnökről fog szólni.
Vajon eljön az idő, amikor a boltok nekünk fizetnek majd azért, hogy náluk vásároljunk? Nem tudni, de tény, történelem során volt néhány furcsa példa arra, mi miért került kevesebbe és ennek mi lett a következménye. Elek Péter hozott is párat a Duma Aktuál közönségének.
Az ellenzéki politikus szerint ha a Tiszának kétharmada lenne, akkor Rogánt, Schadlt, Völnert, a Matolcsy-kör tagjait, és mindenkit, aki a magyaroktól lopott, bilincsben vinnék el.