Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Csütörtökön 350 milliárd forint európai uniós forrás érkezett Magyarországra azon számlák ellenértékének első részleteként, amelyeket érintett az operatív programok szeptember 9-i tárgyalásokig hatályos felfüggesztése – közölte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ).
Lázár János, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ) vezető kormánybiztos augusztus 12-én jelentette be: a kormány sürgős akciótervet dolgoz ki a 2007-2013-as uniós időszak forrásvesztésének megelőzésére, miután az EU az időszak 15 magyar operatív programjából 13-at nem finanszíroz.
Ezt követően a politikus szeptember 9-én megállapodott Johannes Hahnnal, az Európai Unió (EU) regionális politikáért felelős biztosával: Magyarország elfogadta az Európai Bizottság javaslatát az uniós támogatások ötszázalékos korrekciójára tíz olyan operatív program esetében, amelyet a mérnökkamarai regisztráció és a magyar nyelvtudás követelménye érint.
A sikeres tárgyalások eredményeként szeptemberben feloldották ezen programok felfüggesztését, és az Európai Bizottság megkezdte a korábban visszatartott számlák kifizetését – írja az NFÜ. Kiemelték: átlépte az 1000 milliárd forintot az az összeg, amelyet a fejlesztési ügynökség idén az első kilenc hónapban kifizetett a pályázóknak.
A 350 milliárd forint lehetővé teszi, hogy a forráslehívás jelenlegi sebessége tartható legyen, és az év végéig behozzák az időarányos teljesítésben a rekordszintű kifizetés ellenére mutatkozó lemaradást – idézi az MTI-hez eljuttatott közlemény Csepreghy Nándort, a Miniszterelnökség helyettes államtitkárát.
A tervek szerint 2013-ban 1500 milliárd forintot kell kiutalnia az NFÜ-nek. Az eddigi tapasztalatok szerint az év utolsó negyedévében érkezik be a legtöbb számla a kedvezményezettektől, így reális maradt a cél, hogy az év utolsó 3 hónapjában 500 milliárd forint jusson el a pályázatok nyerteseihez.
Az idei kifizetések során a legtöbb pénzt az energiahatékonyságot javító, valamint a különböző közlekedésfejlesztési projektek kapták, 153 és 280 milliárd forint értékben. Ugyancsak jelentős összeget, csaknem 80 milliárd forintot fizetett ki az NFÜ vállalkozásfejlesztésre, és majdnem ugyanekkora brüsszeli forrás jutott a kutatás-fejlesztésre (K+F). A bizottsággal történt megállapodással és a most érkezett összeggel még több KEOP- és KÖZOP-projektet zárhat le az NFÜ – írták.
Csepreghy Nándor szerint továbbra is szükség van az olyan intézkedésekre, amelyek segítik a kedvezményezetteket projektjeik sikeres befejezésében. Korábban az önerőalap és a szállítói előleg bevezetésével tudta dinamikusabbá tenni a pályázatok végrehajtását az NFÜ. Hasonló intézkedések várhatóak még, hogy a kedvezményezettek – elsősorban az állami és önkormányzati tulajdonban lévők – esetében csökkenjen a forrásvesztés kockázata.
Ugyancsak ezt a célt szolgálták azok a már meghozott egyedi döntések, amelynek révén augusztus óta 500 milliárd forintnyi forrást sikerült lekötnie a fejlesztéspolitikai intézményrendszernek – közölte az NFÜ.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Az öröklés előkészítése, a vagyon átruházása bonyolult, tudatosságot igénylő folyamat – különösen akkor, ha működő cég is van a javak között.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.