szerző:
Kelemen Zoltán

Az új földtörvény vesztesei a földosztásban reménykedő kistermelők és az agrártermékek javát előállító társas gazdaságok. A kormánypárttal jó viszonyt ápoló nagygazdák ugyanakkor még inkább az állam kegyeltjeivé válhatnak.

Alapvetően írja át a magyar földpiac tulajdoni és használati szabályait a parlamenti szezon zárónapján elfogadott földtörvény. Hiába hazaárulózott teli torokból, Orbán Viktor legjobb tanítványaként, a Jobbik-frakció a szavazáskor; hiába tekinti az ellenzék közjogilag érvénytelennek a voksolást; s hiába kérték a Fidesz képviselőcsoportjából tiltakozásul kilépett Ángyán Józseftől a szakmai szervezetekig sokan Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a jogszabályt, a kódexet kihirdetik a mostani formájában.

A részletekben hatályba lépő – teljes nevén a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló – jogszabály a „földműves” fogalmának bevezetésével jelentősen korlátozza a termőföld vásárlására jogosult magyar állampolgárok körét. A számukra eddig 300 hektárig szabad földvásárlás mértékét egyetlen hektárra csökkentette, annál nagyobb – de maximum 300 hektáros – területet eztán csak földműves szerezhet. Ilyennek pedig csupán az a – vidékfejlesztési tárca becslései szerint félmillió – magyar és uniós állampolgár nevezhető, akinek szakirányú végzettsége van, vagy legalább három éve gazdálkodik, illetve minimum 25 százalékban tulajdonos mezőgazdasági termelő szervezetben.

Tiltakozás a földtörvény ellen. Puccsszerű módosítás
©

 Ettől a több földre ácsingózó őstermelők és a kisbirtokukon nagyot álmodó gazdák, akik most már hivatalosan is „földművesek”, még nem érezték volna magukat rosszul. Az ő elégedetlenkedésüket az okozza, hogy a törvénytervezet néhány héttel ezelőtti, puccsszerű módosításával mégis kiszorultak a kedvezményezetti körből. Az első változat ugyanis még az ő földhasználatukat is rögzítette, oly módon, hogy őstermelőként 50, egyéni gazdaként 300, családi gazdálkodóként pedig 500 hektárt művelhetnek. Az elfogadott módosított verzióból azonban ezek a Fidesz által eddig szajkózott kisgazdasági kategóriák kikerültek, és mindenki számára egységesen 1200 – állattenyésztés és vetőmagtermelés esetén 1800 – hektár a korlát. Ez a kormánypárt által kedvezményezett körön belüli harc eredménye, és a kicsik most joggal valószínűsítik, hogy a már megerősödött, jobb kapcsolatokkal és jelentősebb forrásokkal bíró gazdák ki fogják őket ütni a földért folyó versenyben. Így szertefoszlott az a korábban a Fidesz által is táplált – az egykori agrárállamtitkár Ángyán nevéhez köthető Nemzeti vidékstratégiában foglaltak szerint hivatalos kormányzati álláspontként is értelmezhető – illúzió, hogy több tízezer kistermelő szerezhet földet, amiből meg is él majd. Azt, hogy a bőrükre megy a vásár, Ángyán is meglehetősen intenzíven tudatta javarészt kistermelőkből álló híveivel, egyenesen a gazdák elárulásának nevezve, hogy a kormány lesöpörte azt a több mint kétszáz módosító javaslatot, amelyek zömét sajátos módon ő és a törvényre szintén nemmel szavazó Bencsik János exállamtitkár nyújtotta be.

A kis gazdák valóban nem tömeges tiltakozását bagatellizáló kormány a másik oldalról is kap támadásokat. „Az Ángyán-féle illúziónál életrevalóbb verzió a birtokkorlát emelése, de ez a változat is leépülésre kényszeríti a legális foglalkoztató és az agrártermelés többségét adó társas vállalkozásokat” – vázolja a várható folyamatokat Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára. Mert ugyan az 50, 300 és 500 hektáros korlát kikerült a tervezetből, de a földszerzésnél és a haszonbérletnél fennmaradt a helyben lakó kistermelők és a családi gazdálkodók preferenciája. A MOSZ számításai szerint összesen 700-800 ezer hektáron gazdálkodhatnak azok a társas gazdaságok, amelyek 1200 hektárnál nagyobb területet művelnek, tehát – ha nincs állatuk – beleütköznek a birtokmaximumba. De Horváth szerint a leépülés veszélye ennél nagyobb kört érint. Ha ugyanis lejár egy-egy földdarab bérleti szerződése, azt a preferált kör „elbérelheti” az eddig nagyobb területen gazdálkodó és ennek megfelelően gépesített profi vállalkozások elől. Így ők hosszabb távon az 1200 hektárukban sem lehetnek biztosak. Annál is inkább, mert ezeknél a – többnyire volt téeszekből alakult – társaságoknál nem jellemző, hogy 25 százaléknál nagyobb része legyen a cégben egy-egy tulajdonosnak. Márpedig a törvény csak az ilyeneket tekinti földműveseknek, nekik viszont azt is megengedi, hogy a tulajdonukban álló föld bérletével a cégük akár az 1200 hektáros korlátot is meghaladja.

Hirdetés Kecskemét környékén. Felvert árak
©

 Amíg az 50, 300, 500 és 1200 hektáros korlátokkal lehetett számolni, a szakértők körülbelül 300 hektáros átlagos birtokméret kialakulását valószínűsítették. A földszerzésben és a haszonbérletben preferált tizenötezres családi gazdálkodói réteg már ezzel is elvihette volna az ötmillió hektáros termőterület nagy részét, 4,5 millió hektárt. A megemelt birtokkorláttal viszont magasabb, a szakértők szerint 500-600 hektáros átlaggal lehet számolni, tehát erőteljesebb lesz a koncentráció, tizenötezernél is kevesebben fognak életképes gazdaságot fenntartani. Miközben az új földtörvény a gazdálkodók számának csökkentése irányába hat, a vidékfejlesztési tárca a minap éppen azt ünnepelte, hogy az idén a tavalyinál háromezerrel több, 180 ezer gazdálkodó adott be kérelmet területalapú támogatásra, összesen több mint ötmillió hektárra.

Életszerű felvetés, hogy amíg folyik a brüsszeli csapból a földalapú támogatás, addig a rosszabb földek is elkelnek, ha viszont az uniós agrárpolitika reformja csökkenti a tuti pénzt, a gyengébb minőségű területek nem kellenek majd. „A családi gazdaságokat és az őstermelőket csak a támogatás és a jól fizető növények érdeklik, az állattenyésztésből kivonultak” – mond egy újabb aspektust a földtörvényt kritizáló Raskó György agrárvállalkozó, az Antall-kormány földművelésügyi államtitkára. Ebből fakadóan a jogszabály az állattenyésztés további leépülését okozza, illetve munkanélküliséget is gerjeszt majd – állítja. Az uniós csatlakozáskor a földterület 39, 2011-ben pedig már az 51 százalékát művelő egyéni gazdák térnyerésével párhuzamosan egyharmaddal csökkent a foglalkoztatottság, miközben a fizetett mezőgazdasági alkalmazottak 90 százaléka a társas gazdaságok alkalmazásában áll. Közben az egyéni gazdaságok leépítették állatállományukat: a tejelő tehenek több mint 80 százalékát, a sertéseknek pedig közel háromnegyedét a társas gazdaságok tartják. Ebből is látszik, hogy az Orbán Viktor személyes támogatásával meghirdetett „egy porta – egy koca” program, illetve a sertésszámot 6-7 év alatt megduplázni kívánó kormányzati program éppúgy illúzió, mint a kistermelők tömeges földhöz jutása.

Ángyán József bejelentésre készül. Elvesztett illúziók
©

Nyilván az Alkotmánybírságon landol majd a törvénynek az a passzusa, amelyik az átalakult társaságok földtulajdonának elvesztését és földhasználatuk korlátozását írja elő. Biztosan felborzolja a kedélyeket Brüsszelben az a szabály, amelyik a „helyi gazdálkodói közösség” képviselőjének nevezett helyi földbizottság kezébe adja a döntést arról, ki szerezhet meg egy-egy adott földdarabot. A kormány ezért a külképviseleteket magyarázkodó levéllel bombázta meg, amelyben a befektetőbarátságáról biztosítja őket, illetve arról, hogy a moratórium jövő májusi lejárta után az uniós állampolgárok is szerezhetnek földet. Az EU-regulák miatt az új földtörvény valóban nem tesz különbséget magyar és más uniós állampolgárságú „földművesek” között, ezért a kabinet egy tollvonással és gumiszabályokkal e bizottságok kezébe adja a feladatot, hogy tartsák távol a külföldieket a magyar földtől. Legalábbis ezt lehet kiolvasni abból, hogy ha a földbizottság nemet mond valakinek a földszerzésére, az ellen nincs helye a fellebbezésnek. Ugyanakkor hiába lesznek éberek a földbizottságok, hiszen például húszéves haszonbérleti szerződéssel hosszú távú használati jogot szerezhetnek a kiszorítani szándékozott külföldiek.

Feltehetően nemcsak az így legalizált „osztrák vircsaft” miatt magyarázkodhat majd a kormány, hanem az Ángyán által „maffiacsaládok és oligarchák” névvel illetett nagybirtokosokkal szembeni engedékenysége miatt is. A tetten érhetően kormányzati befolyással gründolt Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) még a földtörvény elfogadása előtt kötött stratégiai megállapodás után Orbán bejelentette, hogy a termőterület húsz százalékán nagygazdaságok működhetnek majd. Ezeknek társadalmi feladatokat szánnak: mintagazdaságként integrálniuk kellene a kisebb gazdaságokat, és felvásárolni terményeiket. Felvetődik azonban a kérdés, hogy egy tízezer hektáros gazdaság ugyan milyen mintát adhat egy teljesen másféle gépparkkal felszerelt 500 hektárosnak. Erre a mezőgazdaság gyakorlati oldalát is ismerők csak annyit mondanak: semmilyet.

„A fő szabály, hogy ezek állami tulajdonú földek lesznek” – mondta Orbán, azt is hozzátéve, hogy ezeket az állam jelöli ki. Itt már nem is kétséges, hogy az első Fidesz-kormány idején privatizált, azóta is „piszkos 12”-ként emlegetett volt állami gazdaságok és a mostani botrányos földbérleti pályázatok nagyvállalkozó nyertesei belekerülhetnek a mintagazdasági körbe. Agrárberkekben már csak abban van értelmezési különbség, hogy lesz-e visszaállamosítás, vagy marad a mostani állapot, és az állami földön gazdálkodó magáncégeké lesz a megtiszteltetés. Orbán szavaiból az utóbbi látszik valószínűnek, de ez gyakorlatilag mindegy is: a jelenlegi tulajdonosok vagy eladással, vagy állami megbízásokkal juthatnak nagy kalap pénzhez.

KELEMEN ZOLTÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Népszava: a debreceni polgármester is az állami pénzből épült magániskolába íratta a gyerekét

Népszava: a debreceni polgármester is az állami pénzből épült magániskolába íratta a gyerekét

Orbán egyike a világ nagy bajainak a Yale professzora szerint

Orbán egyike a világ nagy bajainak a Yale professzora szerint

Még ma is lehet 30 fok

Még ma is lehet 30 fok

Egy szuper megoldást máris találtak az iPhone 11 Prón

Egy szuper megoldást máris találtak az iPhone 11 Prón

Elgázolt egy embert a Ceglédre tartó személyvonat

Elgázolt egy embert a Ceglédre tartó személyvonat

Nyolcvanezer háztartásban még mindig nincs áram Japánban

Nyolcvanezer háztartásban még mindig nincs áram Japánban