szerző:
hvg.hu

Még csak találgatjuk, mit vásárol a Magyar Nemzeti Bank (MNB) abból a 30 milliárd forintból, amit külföldi tulajdonba került magyar műkincsekre fordítanának. A szakma arra tippel, hogy a magyar múzeumokban található műalkotások tulajdoni viszonyait rendezhetik ebből a pénzből.

A műkincspiac és a múzeumok szakemberei is csak találgatják, milyen műkincsek lebegtek Matolcsy György és az általa vezetett jegybank szeme előtt, amikor kitalálták, hogy az MNB a következő öt évben 100 millió eurót, közel 30 milliárd forintot költ a külföldi tulajdonba került magyar műkincsek felkutatására és visszavásárlására.

A műkincspiacon sokakat meglepett a múlt heti bejelentés, a hvg.hu információi szerint azonban a múzeumok tudtak a tervezett műkincsvásárlásról, a bejelentés előtt ugyanis a háttérben egyeztettek velük. Viszont arra számítottak, hogy hosszabb előkészítést követően jelentik be a programot. A bejelentett összegnek ugyanakkor nagyon örül a szakma, ennyi pénzt ugyanis még sosem adott az állam műkincsek vásárlására (jellemzően néhány millió forintig terjed egy-egy intézmény erre fordítható kerete).

Lázár jegyzéke áll a program mögött?

A múzeumoknál azt gyanítják, hogy a tervezett műkincsvásárlás összefüggésben lehet azzal a Miniszterelnökség által készített jegyzékkel, amelyről Lázár János beszélt korábban. Egyes szakértők most arra tippelnek, hogy a magyar múzeumok rendezetlen tulajdoni helyzetű műkincseinek ügyét rendezné az MNB a bejelentett 100 millió euróból.

Csontvári Kosztka Tivadar: Füstölgő Etna (a szovjet hadsereg által elrabolt műkincsek egyike)

A hvg.hu megkereste az államtitkárt, és arról kérdeztük, van-e összefüggés az MNB programja és a jegyzék között. Egyelőre nem válaszolt, de amint fog, azt közöljük. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár tavaly áprilisban Keszthelyen azt mondta, jegyzéket készítenek a magyar múzeumokban vitathatatlanul nem állami tulajdonban lévő műtárgyakról, hogy azokat visszaszolgáltassák a jogos tulajdonosoknak.

Beszámolt arról is, hogy tavaly május 1-jei hatállyal a Miniszterelnökségen létrejött a letétbe helyezett kulturális javak titkársága, amelynek a második világháború kitörésétől a rendszerváltozásig terjedő időszakban az államra bízott javakat kellett felülvizsgálnia. A Magyar Nemzeti Múzeumnak, a Szépművészeti Múzeumnak, a Magyar Nemzeti Galériának és az Iparművészeti Múzeumnak leltárt kellett készítenie azokról a letétben lévő műtárgyakról, amelyeket azzal a szándékkal bíztak a magyar államra, hogy őrizze meg őket.

Az államtitkár azt is ígérte, hogy a jegyzéket egy éven belül nyilvánosságra hozzák, hogy az örökösök visszaigényelhessék a műkincseiket. Mint mondta, "a múzeumok zsúfolásig tele vannak olyan tárgyakkal, amelyek nem képezik a magyar állam tulajdonát", tisztázatlan körülmények között vagy a magyar állam rossz szándékával kerültek a múzeumok kezelésébe.

Mire lehet elég a 100 millió euró?

Bár a múzeumoknál levő teljes elfekvő állomány nem nyilvános, a műkincspiaci árak ismerői szerint a bejelentett 100 millió euróból az állomány jelentős részét rendezni lehetne. Az eddigi legdrágább magyar műalkotás 1-1,5 millió euró körüli áron kelt el az elmúlt években. Ez állítólag Csontváry Kosztka Tivadar Szerelmesek találkozása című festménye volt, amelyet 3-4 évvel ezelőtt 280 millió forintért adtak el egy budapesti aukción. Csontvárynak több műve még mindig Oroszországban van, így egyebek mellett azok visszavásárlását is el tudják képzelni egyes galériatulajdonosok, akik ugyanakkor hangsúlyozták, csak találgatják a kormányzati szándékot.  

Csontváry Kosztka Tivadar: Prédikáló szerzetes (második világháborús orosz hadizsákmány)

Amennyiben ilyen magyar műalkotásokat venne meg az MNB, a 100 millió euróból valóban sok kijönne. Kérdés azonban, mi lesz a sorsa azoknak a nem magyar mesterek által alkotott művekkel, amelyek szintén megtalálhatók a magyar múzeumokban, és az eredeti tulajdonosok örökösei igényt is tartanak rá. Például a Szépművészeti Múzeumban található hét El Greco-műből öt tulajdoni viszonya nincs rendben – állította a hvg.hu-nak Mravik László, akit mindmáig a Magyarországról elrabolt műkincsek legnagyobb szakértőjeként emlegetnek a galériatulajdonosok és a művészettörténészek.

Az El Greco (és Courbet) -festmények miatt amerikai örökösök perlik is a magyar államot. Ez a közismert Herzog-per, amelyben a két világháború közötti híres műgyűjtője, Herzog Mór Lipót Amerikában élő unokája, Martha Nierenberg 10 festményt követelt a magyar államtól. Az ügyben egyébként a Fővárosi Ítélőtábla 2008-ban úgy döntött, hogy a magyar államé a 10 festmény. A per azonban – immár 44 festményre vonatkozóan – az Egyesült Államokban folytatódik, a washingtoni fellebbviteli bíróság ugyanis az örökösöknek adott igazat.

A bejelentett 100 millió euró arra már kevésnek bizonyulhat, ha a magyar állam a külföldi alkotóktól származó műalkotások tulajdoni viszonyait is rendezni szeretné. Csak két példa arra, amikor saját alkotójuk művét szerette volna visszaszerezni az állam: az osztrákok például 145 millió dollárt fizettek egy Klimt-műért, a norvégoknak pedig 100 millió dollárba került A sikoly című Munch-mű visszavásárlása. (Vannak persze ennél még magasabb árak is, a piacon azt mesélik, hogy egy katari vásárló például 250 millió dollárt fizetett egy Cézanne-ért.)

Hogyan kerültek ezek a műkincsek a magyar államhoz?

A jelenleg vitatott tulajdoni státuszú műkincsek nagy része a második világháború vége felé került a magyar állam kezelésébe. 1944 tavaszától zár alá vették a magyarországi zsidók műkincseit és központi helyen őrizték azokat. Abban az időszakban több műkincs tulajdonos önként helyezte el gyűjteményét letétben a múzeumokban, vagy banki trezorokban. A háború után a műkincsek jelentős részét a szovjet hadsereg elrabolta Magyaroszágról. A háború után éveken át szállították a magyar műkincseket, még 1949-ben is indult szállítmány.

Becslések szerint Oroszországban jelenleg 60-100 ezer, Magyarországról származó műalkotás van, mindeddig azonban csak a sárospataki könyvtár került vissza az országba, miután a Gyurcsány-kormány 400 ezer dollár őrzési díjat fizetett értük. Egyes szakértők a hvg.hu kérdésére elképzelhetőnek tartották, hogy akár ezek egy részének visszavásárlása is szerepelhet a kormány tervei között, más szakértők, például Mravik László ezzel szemben azt hangsúlyozzák, hogy az elrabolt műkincsekért nem szabad fizetnünk, hiszen azok jogsértően kerültek ki az országból.  

Sok olyan műalkotás is van, amelyet a szovjet katonák a vasúti szállítás közben elcseréltek a lakossággal Ukrajnában és Lengyelországban. Az egyik varsói múzeum be is vásárolt a magyar szállítmányból. Voltak emellett olyan műkincsek is, amelyeket a szovjetek szállítottak el, de később nyugati országok aukcióin tűntek fel, és végül ottani múzeumokba vagy magángyűjteményekbe kerültek. Van ilyen műkincs a madridi Pradóban, vagy Franciaországban, Németországban, és az Egyesült Államokban is.  

A Magyarországon maradt műkincsek elszivárgása ezután sem maradt abba. A szocializmus idején sok műtárgyat sikerült kicsempészni az országból. Emellett sok műtárgy állami letétben maradt, vagy emigránsok műtárgyai kerültek letétbe valamelyik múzeumba.    

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Mészáros és Tiborcz milliárdokat kérnek a befektetőiktől

Mészáros és Tiborcz milliárdokat kérnek a befektetőiktől

Van itt egy robotkéz, amely magától megtanulta, hogyan kell kirakni a Rubik-kockát

Van itt egy robotkéz, amely magától megtanulta, hogyan kell kirakni a Rubik-kockát

Gulyás: A Fidesz megérdemelné, hogy több kerületben is örökös polgármestereket adjon

Gulyás: A Fidesz megérdemelné, hogy több kerületben is örökös polgármestereket adjon

A világhírű építészt sátánizmussal is vádolták, mégis mindenki vele akart terveztetni

A világhírű építészt sátánizmussal is vádolták, mégis mindenki vele akart terveztetni

Megmutatta a NASA, milyen ruhákban dolgoznak majd az űrhajósai a Holdon és a Marson

Megmutatta a NASA, milyen ruhákban dolgoznak majd az űrhajósai a Holdon és a Marson

Fiatal fiút rabolt ki a villamoson, senki se vette észre

Fiatal fiút rabolt ki a villamoson, senki se vette észre