Citybeli vélemények szerint ugyanakkor Magyarországon a forintgyengülés és a reálgazdasági teljesítmény ezzel egyidejű javulása ellenére sem valószínű egyelőre jegybanki kamatemelés, legfeljebb az enyhítési ciklus leállítása képzelhető el.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai közölték, hogy a cég által a magyar, a cseh és a lengyel gyáriparra kiszámított, súlyozott BMI-átlag a decemberi 53,1-ről januárban 55,9-re – vagyis immár jóval a teljesítmény csökkenésének és bővülésének mezsgyéjét jelző 50-es elméleti határszint fölé – emelkedett.

Ez 2011 januárja óta a legmagasabb aktivitási mérőszám a három gazdaság átlagában.

A cég elemzői szerint a három közép-európai EU-gazdaság gyáriparának fellendülése a német ipari szektor erősödő teljesítményét tükrözi, mivel mindhárom ország feldolgozószektora mélyen integrálódott a német ipar beszállítói hálózatába. A német feldolgozószektor BMI-mutatója 32 havi csúcsra emelkedett a múlt hónapban.

A Capital Economics szerint a közép-európai gazdaságok BMI-mérőszámai az elmúlt hónapokban rendre túlértékelték a helyi feldolgozószektorok teljesítményét, ám ezzel együtt is a januári BMI-mutató a három gazdaság átlagában 12 százalékos éves összevetésű feldolgozóipari teljesítménynövekedésnek felel meg.

A magyar gyáripari BMI – amely a múlt hónapban tízéves története második legmagasabb szintjére, 57,9-re emelkedett a decemberi 50,5-ről – a ház szerint erős kilengésekre hajlamos. Mindazonáltal az Európai Bizottság által Magyarországra kidolgozott, stabilabb ipari bizalmi index szintén magas az elmúlt időszak értékeihez képest, és a Capital Economics számításai szerint 10 százalékos éves összevetésű ipari termelésnövekedésre vall –- áll a cég hétfői elemzésében.

A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai a januári közép- és kelet-európai gyáripari aktivitási mérőszámokat kommentáló hétfői helyzetértékelésükben szintén azt a véleményüket emelték ki, hogy a magyar, a cseh és a lengyel gazdaság feldolgozószektora 2011 óta nem mutatott olyan jó teljesítményt, mint most.

Az RBS elemzői is megjegyezték, hogy a magyar BMI-mutató "nagyon hullámzó", és "nem a legmegbízhatóbb". A ház szerint ugyanakkor a magyar gyáripari mérőszám már a hatodik hónapja van folyamatosan a bővülést jelző tartományban; ez a leghosszabb ilyen időszak 2011 közepe óta.

A cég szerint a felzárkózó piacokon kialakult legutóbbi felfordulás nyomán a piaci szereplők az eddig várt, hozzávetőleg 30 bázispontos kamatcsökkentésről immár 20-30 bázispontos kamatemelésre árazták át a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rövid távú kamatpolitikájával kapcsolatos várakozásukat.

Az RBS szerint ugyanakkor a piac ezzel az átárazással "túl messzire ment". Jóllehet a ház elismeri, hogy a 45 bázispontos további MNB-kamatcsökkentésre vonatkozó saját előrejelzésére most már ennél kisebb mértékű enyhítést valószínűsítő kockázatok hatnak, az MNB-kamatemelés azonban a cég szerint "rendkívül valószínűtlen", különösen az áprilisi parlamenti választások előtt.

Az RBS szerint legfeljebb az képzelhető el, hogy a monetáris tanács a februári kamatdöntő ülésen nem módosítja az alapkamatot, bár a cég alapeseti forgatókönyve inkább újabb, ezúttal 10 bázispontos kamatcsökkentéssel számol. A ház szakértői – bár eddig 15 bázispontos MNB-kamatcsökkentést vártak erre a hónapra – hétfői értékelésükben közölték, hogy csak 320 forint/euró felé tartó árfolyam esetén módosítanák februárra szóló prognózisukat kamattartásra.

Más nagy londoni házak szerint az MNB még toleránsabb lehet a forintgyengüléssel szemben.

A Bank of America–Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének közgazdászai a felzárkózó piacokon zajló eladási hullámáról közelmúltban összeállított elemzésükben azt jósolták, hogy az MNB csak 340 forint/euró fölé gyengülő forintárfolyam esetén venné fontolóra a "vészhelyzeti kamatemelést".

A közép-európai feldolgozószektorok januári BMI-adatainak hétfői ismertetése után a Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni elemzői is annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az új aktivitási mérőszámok csekély hatással lesznek a térség monetáris politikájára. A ház szerint Magyarországon a pénzügypolitika rövid távú pályáját nagyobb mértékben befolyásolják a piaci fejlemények, mint a javuló makrogazdasági kilátások.

A GS szerint ennek alapján nem a magyar gazdaság gyorsuló növekedése, hanem az esetleges további forinteladási nyomás állíthatja le a vártnál korábban az MNB enyhítési ciklusát, különösen abban az esetben, ha a forintgyengülést az állampapírok keresletének visszaesése kíséri.