Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Vizsgálatot indított a horvát pénzügyi felügyelet az INA ellen, hogy kiderítse, miért nem reagált a Mol Nyrt. által megindított nemzetközi választottbírósági eljárási kezdeményezésre. A vizsgálat kiterjed Áldott Zoltánra, az INA igazgatóságának elnökére is – írja internetes oldalán a horvát közszolgálati televízió (HRT).
A HRT megszerezte azokat a dokumentumokat, amelyekből véleménye szerint egyértelműen kiderül, hogy a pénzügyi felügyelet vizsgálja azt is, hogy a Mol INA-ban meglévő részvényeinek eladásával kapcsolatos hírre miért nem reagált az INA.
A HRT információi szerint Áldott Zoltán szerepe is vizsgálat tárgya, mivel ő az INA igazgatóságának az elnöke és egyben a Mol tárgyalódelegációjának is tagja, ami esetleg felvetheti az összeférhetetlenség kérdését – állítja a HRT. A hírre a horvát pénzügyi felügyelet nem kívánt reagálni.
Az INA szerint a bizalmas információk kezelése és Áldott Zoltán részvétele a tárgyalásokon összhangban van a törvényi előírásokkal és a vállalat belső szabályzatával is, ezért a horvát olajvállalat szerint nem fér kétség a törvényesség betartásához – áll a társaság közleményében.
A HRT információi szerint Budapesten a Mol úgynevezett adatszobát nyitott, hogy a potenciális érdeklődők betekintést nyerjenek az INA működésével kapcsolatos információkba. Ezt a Mol is megerősítette a televízió szerint.
A Mol még tavaly novemberben, a Budapesti Értéktőzsde honlapján bejelentette, hogy nemzetközi választottbírósági eljárást kezdeményezett a horvát kormány ellen horvátországi befektetéseinek védelmében a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID); mert a zágrábi kormány nem teljesítette bizonyos szerződéses kötelezettségeit és vállalásait.
A horvát kormány pedig januárban közölte, hogy az ENSZ Genfben működő nemzetközi kereskedelmi jogi bizottságához (UNCITRAL) fordul a vita rendezése érdekében. A szervezethez intézett levelében azt írta: szeretné, ha részben semmissé nyilvánítanák azt a 2009-es megállapodást, amellyel a Mol irányítói jogokat szerzett az INA-ban, és átvette a horvát vállalat gázüzletágát.
A horvát állam és a Mol Nyrt. tulajdonában lévő INA olajipari vállalat jövőjéről 2013 szeptemberében kezdődtek megbeszélések. A horvát állam birtokolja az INA részvényeinek 44,84 százalékát, míg a Mol tulajdonában van a részvények 49,1 százaléka, valamint a magyar cég rendelkezik az irányítói jogokkal. A Mol többször megerősítette, ha nem tud megállapodni a horvát kormánnyal az INA jövőjéről, a magyar cég kész az INA-részvények eladására is.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
A megosztottságra épít a JobbRandi és a BalRandi, amelyet ugyanaz a cég üzemeltet, a háttérben pedig egy visszás társkeresőiről ismerős név sejlik fel.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.