Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A drónok, illetve a vezető nélküli autók korában a Rolls-Royce legénység nélküli teherhajókat tervez. A kapitányok a hajókat a szárazföldről irányítanák. A cég elgondolása szerint olcsóbb, biztonságosabb és kevésbé szennyező lenne ez a megoldás, mint a jelenlegi, tengerészekkel teli hajózás.
Jönnek a drónhajók. A Rolls-Royce brit cég norvég irodájában olyan tervek születtek, melyek legénység nélküli teherhajókat vizionálnak – írja a Bloomberg. Ezzel pedig a tengeri teherszállítás is felzárkózna a vezető nélküli autók és repülők mellé.
A cég tervezőinek elgondolása szerint a teherhajókat a kapitányok a szárazföldről irányítanák, egyszerre akár több hajón is "dolgozhatnának". A Rolls-Royce elképzelései szerint a drónhajók biztonságosabbá, olcsóbbá és kevésbé környezetszennyezővé – lehetne spórolni a legénységi szállások felépítésén – tennék az éves szinten 375 milliárd dolláros tengeri teherszállítási piacot.
A szakszervezetek, hajózási társaságok, biztosítók és mérnökök ugyanakkor kételkednek a koncepció megvalósíthatóságában. A világ 1 millió tengerészéből 600 ezret képviselő International Transport Workers’ Federation szerint a drónhajó soha nem fogja helyettesíteni a tengerészek szemét, fülét és gondolkodását. Az ember az első elem akkor, ha technikai probléma történik, és ha bármilyen váratlan dolog jön közbe, akkor is az ember áll ott.
A Rolls-Royce egyik munkatársa szerint ugyanakkor a kalózkodást is visszaszorítaná a drónhajók elterjedése, mivel nem lennének olyan tengerészek, akiket el lehet rabolni. A kritikusok ugyanakkor azt mondják, hogy a számítógépes kalózkodásnak ugyanakkor áldozatul eshetnének a drónhajók.
Elemzők szerint a vita egyelőre inkább akadémiai szinten folyik, semmint már a konkrét működés területén. Egyelőre nem igazán hallani arról, hogy egy hajótársaság is élénken érdeklődött volna a megoldás iránt.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.