Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
HVG Zrt.
Bevált receptet alkalmazott Orbán Viktor, amikor a Magyar Nemzeti Bank éléről tavaly március elején távozott Simor András utódjának Matolcsy Györgyöt jelölte. Ő ugyanúgy a kormányából – a nemzetgazdasági minisztérium éléről – érkezett, mint Orbán első, 1998–2002 közötti ciklusa idején az addig pénzügyminiszter Járai Zsigmond. S Matolcsynak is nagyjából egy éve volt arra, hogy a választásokig intézkedéseivel segítse a jobboldali kormány újrázását.
Akkor Járai nem tudta úgy támogatni előző munkaadója gazdaságpolitikáját, hogy a kabinet a helyén maradjon. Noha az MNB-alapkamat 11,25-ről 8,5 százalékra csökkentése, a forint csúszó leértékelésének feladása, valamint a pénzromlás leszorítását szolgáló inflációscél-követés bevezetése eredményeként az éves fogyasztóiár-index egy év alatt csaknem megfeleződött, 10,5-ről 5,9 százalékra esett.
Meglehet azonban, a gazdasági ügyekben Orbán fő súgójának számító Matolcsy – akiről a kormányfő 2012 júliusában a parlamentben akként áradozott, mint aki „történelmi tetteket hajtott végre” – javaslatára született az a forgatókönyv, mely szerint a rezsicsökkentéssel levitt infláció megágyazhat a kamatvágásnak, amivel egy csapásra két legyet üthetnek. Egyrészt csökkenthetik az 55 százalékban forinttartozásokból álló államadósság terheit, másrészt a mélybe vitt kamatokkal kinyírhatják az állampapírok legfőbb konkurenseit, a bankbetéteket. Csakhogy Matolcsyt elragadta a szabadságharcos hév, s akkor is folytatta a kamatcsökkentést, amikor annak már nem kedvezett a külső környezet.
Arról, hogy mindez mivel járt, a HVG e heti számában olvashatnak.
