Tételesen cáfolta hétfőn kiadott közleményében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) védekezését a NAV-botrány újabb szereplője. A korábban N úrként megszólaló Vancsura István, a NAV Kiemelt Ügyek Igazgatóságának (KÜIG) Rapid ellenőrzési főosztályának volt vezetője múlt csütörtökön állt ki a nyilvánosság elé, és azt állította szervezett, maffiamódszerrel működő adócsaló hálózatok éves szinten bizonyítottan több ezer milliárd forintnyi áfával károsítják meg a költségvetést.

Elmondása szerint a KÜIG tudott a leghatékonyabban fellépni a szervezett adócsalások ellen, de az adóhatóság vezetése megakasztott vizsgálatokat, majd szétverték a szervezetet, a legjobb szakmai vezetőket félreállították, végül a KÜIG-et 2013-ban egy kormányrendelettel megszüntették. Vancsura lényegében ugyanazt állítja, és ugyanazokat a problémákat emeli ki  az adóhatóság működésében, Horváth András, a NAV-botrány kirobbantója.

Munkaügyi perrel védekezett a NAV

A NAV múlt csütörtökön úgy reagált, a volt vezető alaptalanul vádolta meg a szervezetet, és elfogulatlansága "erősen megkérdőjelezhető", mert a NAV ellen indított munkaügyi perében a bíróság kimondta, felmentése nem volt jogellenes.

Vancsura István, a NAV megszüntetett Kiemelt Ügyek Igazgatósága RAPID ellenőrzési főosztályának volt vezetője és Horváth András a csütörtöki sajtótájékoztatón

MTI / Soós Lajos

Vancsura István hétfőn kiadott közleményében azt írja, a NAV teljesen értelmetlenül és alaptalanul hivatkozik a munkaügyi perére, mert a munkaügyi bíróság nem vizsgálta, de hatáskör hiányában nem is dönthetne azokról az állításokról, amikkel kiállt a nyilvánosság elé. A NAV által egyébként szóba hozott munkaügyi perben az elsőfokú bíróság 700 ezer forintot meghaladó összeget ítélt meg Vancsura javára. Ezzel együtt a volt vezetőnek több keresete is folyamatban van, egy már a Kúriánál tart.

Indokolt volt a KÜIG megszüntetése?

A NAV azzal is védekezett, hogy a KÜIG nem volt hatékony, több éves elmaradást halmozott fel a legkockázatosabb adózók ellenőrzésében és a konkrét ügyek befejezésében. Azt is kijelentették, hogy az átszervezés után nagyságrendekkel nőtt a feltárt adóhiány mértéke és az ellenőrzések száma.

A volt főosztályvezető közleményében azt is tényszerűen cáfolja az adóhatóság adatai alapján, hogy a KÜIG megszüntetése után a láncolatos adócsalások feltárásában nagyobb lett a hatékonyság. A NAV állítása szerint 2013. január 1-jétől egy megállapítással zárult adóellenőrzés során átlagosan 50,1 millió forint nettó adókülönbözetet tárt fel, a megelőző évben pedig csak 25 milliót. Vancsura szerint azonban a NAV elhallgatta azt a tényt, hogy a KÜIG (szétverését megelőző években) fennállásakor egy megállapítással zárult adóellenőrzés során átlagosan 200 millió forint körüli nettó adókülönbözetet tárt fel. A NAV nem hozta nyilvánosságra a KÜIG 2009-2011. évek vonatkozó számadatait sem.

Vancsura szerint a KÜIG megszüntetésével az adóhatóság elérte, hogy a legkockázatosabb adózói körben az adócsalással megállapított adókülönbözeti feltárás hatékonysága 100 százalékos szintről 24,7 százalékra csökkent. A NAV így négyszer-ötször annyi vizsgálattal tudott csak országosan hasonló eredményt produkálni, mint azt korábban a KÜIG egyedül tette. „A láncolatos vizsgálatok mutatóinak elemzése még elszomorítóbb képet mutat, itt a hatékonyság 16 százalékos szintre csökkent” – írja.

Vancsura közleménye szerint a KÜIG-et rendkívüli hatékonysága és kiemelkedő eredményei miatt még a NAV-on belül más igazgatóság felsővezetői is elismerték, sőt néha irigyelték is. Hangsúlyozza azt is, hogy a 2007-ben létrehozott KÜIG azzal a céllal jött létre, hogy kifejezetten a szervezett adóelkerülési magatartások feltárásával, illetve az adócsalásra létrehozott vállalkozások ellenőrzésével foglalkozzon, a beszedési mutatóktól függetlenül. Ezek a mutatók egyébként nem tértek el lényegesen más megyei igazgatóságok mutatószámaitól, ugyanakkor nyilvánvaló volt, hogy a szervezett adócsalások feltárása hosszabb időt igényel.

Csak ezt az igazgatóságot szüntették meg

Vancsura közleményében kitér arra is, hogy a KÜIG működésébe direkt módon, hatalmi visszaélésekkel, jogellenesen beavatkozni nem volt megengedett, ennek ellenére sem a NAV, sem a felelős Minisztérium nem rendelt el érdemi, mindenre kiterjedő vizsgálatot, még annak ellenére sem, hogy erre jogszabályi előírás volt.

A NAV egyébként arra hivatkozik, hogy a KÜIG megszüntetését a Bűnügyi Főigazgatóság felállítása indokolta, és az Adóigazgatási Szakterület, valamint a Bűnügyi Főigazgatóság megtöbbszöröződött hatékonysággal sorra iktatja ki az áfacsalásra specializálódott bűnszervezeteket.  

Vancsura azonban ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet, hogy a KÜIG-en kívül egyetlen más adóhatósági igazgatóság sem szűnt meg, erre hivatkozni szintén szakmaiatlanság és valótlanság, és azt állítja, a Bűnügyi Főigazgatóság létrejötte nem váltja ki a az feladatait.