Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
A huszonéves magyar fiatalok jó része – főleg az egyetemisták – nem tervezi, hogy mihamarabb továbbáll a szülői házból. Saját kertes ház legtöbbjük vágya, de rövid távon inkább bérlésben gondolkodnak.
A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület egy kutatás keretében arra kért 200 fiatalt, hogy válaszoljon lakáskörülményeit, lakásterveit firtató kérdőívére. A kapott eredmények elgondolkodtatóak. Magyarországon azoknak a fiataloknak, akik közép- vagy felsőfokú tanulmányaik elvégzése után önállósulni szeretnének, komoly anyagi kihívásokkal kell szembesülniük, mielőtt saját lakást vagy házat vásárolhatnának.
Ennek kapcsán az egyesület elsősorban arra volt kíváncsi, milyen körülmények között laknak a 18 és 34 év közötti fiatalok, és milyen álmokat kergetnek a jövővel kapcsolatban. A válaszadók 83 százaléka 18 és 26 év közötti személy volt. Hazánkban ezek a fiatalok nagy arányban tanulnak tovább, anyagi biztonságukat szüleik nyújtják, illetve a lakhatási körülményeket is ők biztosítják. Nem meglepő tehát, hogy a kérdőívet kitöltők 63 százaléka még otthon lakik, 8 százalék kollégiumban, 20 százalék albérletben, és a megkérdezetteknek mindössze 10 százaléka lakik saját tulajdonban lévő lakásban vagy kertes házban. A kitöltők 55 százaléka nem is vágyik költözésre. Azok, akik mégis költöznének (81 százalék) az ország határain belül szeretnének maradni.
A kérdésekre adott válaszokból az is jól kitűnik, hogy e generáció tagjai milyen körülmények között szeretnének lakni. A felmérés alapján a jelen lakáskörülmények fordított sorrendjét állították össze a válaszadók: 61 százalék saját kertes házra, 30 százalék saját lakásra vágyik, és csupán 10 százalék gondolkodik valamilyen bérleményben. Arra a kérdésre, hogy tervezik-e a közeljövőben lakás vagy ház vásárlását, bérlését, építését vagy felújítását, a válaszok jelentősen megoszlottak. A legtöbben (40 százalék) bérlésben gondolkodnak, majd őket követik azok, akik vásárolnának (26 százalék), illetve felújítanának (22 százalék), és a sor végén állnak azok, akik építkezni szeretnének (12 százalék).
Külön kérdést fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogy ha valaki lakást vagy házat bérel, akkor foglalkozna-e annak felújításával. Erre a válaszadók mindössze 23 százalékának volna hajlandósága. Ha támogatásról vagy ötletelésről van szó, szintén megoszlanak a vélemények. 43 százalékban érdeklődtek állami vagy EU-támogatásokról, és sokan (23 százalék) értékelnének egy olyan információforrást, amely összeveti a jelenleg forgalomban lévő építőipari anyagoknak az árait, ezzel segítve a legtakarékosabb választást. Ez azért sem mindegy a válaszadóknak, mert 88 százalékuk anyagi támogatásra szorul az álmok kivitelezéséhez. Ezt a támogatást elsősorban a családtól (38 százalék), illetve a munkáltatótól (25 százalék) várják, az állami vagy pénzintézeti támogatás már kevésbé népszerű, előbbi 21 százalék utóbbi csupán 15 százalék számára elfogadható opció.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Van lelkifurdalásom, lehettem volna vagányabb vagy harciasabb, de évekig tudomásul vettük, hogy az MNB alapítványait és ingatlanfejlesztéseit nem ellenőrizhetjük – ismeri el Nyikos László felügyelőbizottsági tag.
Az eset Magyar Péter országjárásának gyulai állomásán, a politikus beszéde közben történt.