Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
A Kúria kezében van döntés, ami akár mindent, visszamenőleg újraírhat a devizahitelezésben. Három tét van a kalapban; több mint kétezer milliárd forint is vándorolhat, de akár csak 35 milliárd visszafizetése is lehet a legfelső bírói testület döntésének következménye. A Portfolio.hu kimaxolta a lehetőségeket.
Három alapvető kérdés van Portfolio.hu szerint a devizahiteles ügyben, melyek miatt óriási a bizonytalanság. Dél után azonban mindhárom kérdésre válasz születhet.
Az első kérdés, hogy törvénytelen volt-e bankok részéről az árfolyamkockázatok ügyfelekre hárítása? A gazdasági portál szerint e kérdésben egy "igen" a Kúria részéről pikpakk 2166 milliárd forintot mozgatna meg a bankoktól az ügyfelek felé.
A második kérdés, hogy törvénytelenek voltak-e az egyoldalú kamatváltoztatások. Az "igen" választ közepes valószínűséggel jósolják, ez visszamenőleg 312 milliárd forint veszteséget jelentene a bankoknak.

A harmadik kérdés, amire a Kúria ma válszt adhat, hogy törvénytelen volt-e az árfolyamrés alkalmazása? Ez közel 96 milliárd forintos kérdés, és a Kásler-perben hozott ítéletre hivatkozva az "igen" válasznak elég nagy a valószínűsége.
Ugyanakkor ezek a tételek a gazdasűgi ügyekben általánosságban használt, 5 éves elévülési időt is bekalkulálva, 2154 milliárd; 312 milliárd, illetve 35 milliárd forintos kérdésekre redukálódnak. Feltéve, hogy a Kúria mai döntését a kormány a lakossági devizahitek nagy tömegére teszi irányadóvá.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?