Az üzleti szférán belül júliusban az építőipar kivételével minden ágazat várakozása romlott az előző hónaphoz képest. Az üzleti bizalmi index 5,4 pontról 1,4 pontra csökkent, tehát összességében még mindig több volt a javulásra, mint a romlásra számító cég.

A GKI-Erste konjunktúraindex mínusz 1 pontról mínusz 3,9 pontra süllyedt. A fogyasztói bizalmi index a júniusi mínusz 19,3 pontról mínusz 18,9 pontra emelkedett, azonban ez az áprilisi – többéves csúcsot jelentő – mínusz 15,3 ponthoz képest még mindig romlást jelent.

Az ipari bizalmi index immár harmadik hónapja csökken. Romlott az elmúlt és a következő időszak termelésének és rendelésállományának a megítélése is, az exportrendeléseké viszont javult. Az építőipari bizalmi index júliusban alig emelkedett, de így is tizenkét éves csúcsot ért el. Az előző három hónap termelési színvonaláról alkotott vélemény számottevően, a rendelésállományé szerényen javult.

A kereskedelemben az eladási pozíció és a várható rendelések megítélése is kedvezőtlenebb lett. A szolgáltatói bizalmi index júliusban az előző havi megugrással azonos mértékben zuhant. Egyaránt romlott az elmúlt időszak üzletmenetének, valamint a következő negyedévben várható forgalomnak a megítélése.

A foglalkoztatási szándék az iparban és a szolgáltató cégek körében is markánsan romlott, az építőiparban és a kereskedelemben viszont kissé erősödött. A létszám bővítését tervezők aránya még minden ágazatban meghaladta a leépítésre számítókét. A legtöbb ágazatban szinte azonos az áremelésre és árcsökkentésre törekvők aránya, a kereskedelemben és a fogyasztók körében azonban kissé erősödött az inflációs várakozás.

A lakosság a saját pénzügyi helyzetét és a nagy értékű fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét kissé jobbnak, várható megtakarítási képességét valamivel rosszabbnak tartotta, mint júniusban.

A magyar gazdaság kilátásairól alkotott vélemény a lakosság körében és az építőiparban alig változott, a többi ágazatban romlott, de az üzleti szférában összességében az optimisták vannak többségben.