Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A Ling-suj 17-2 nevet viselő gázmező a Kína legdélebben fekvő pontjának számító Hajnan tartománytól 150 kilométerre délre helyezkedik el, vagyis vitát kizáróan Kína területéhez tartozik. A Hszinhua hírügynökség beszámolója szerint a mező átlagos mélysége 1500 méter, ezzel pedig az ultra-mélytengeri kategóriába számít.
A hírügynökségnek nyilatkozó Hszi Csü-hung, a CNOOC állami olajóriás munkatársa úgy becsülte, a Ling-suj 17-2-ből napi 56,6 millió köbméter gáz feltárása lehetséges, ez 9400 hordó olajjal egyenlő. A mező méretét illető vizsgálatok jelenleg is folyamatban vannak, Hszi szerint ugyanakkor az valószínűleg nagyon jelentős méretű.
A társaság 2012 óta folytat fúrást a Dél-kínai-tengeren, CNOOC 981 nevű, félig alámerülő fúrótornyával, mely háromezer méter mélyben is képes működésre és a tengerszint alatti akár 12 ezer méterig is lefúr.
A mélytengeri lelőhelyek kiaknázásával a nyersanyagéhes Kína jelentős mértékű importfüggőségén próbál lazítani, olaj- és gázfeltárásra 2013-ban 80 milliárd jüant (3,2 ezer milliárd forint) költött. A hazai kínálat messze alulmúlja a keresletet, így a kelet-ázsiai ország olajkeresletének 58, gázkeresletének 32 százalékát volt kénytelen külföldi forrásból fedezni.
