Rengeteg szabály bonyolítja azoknak az életét, akik nyugdíj mellett akarnak  dolgozni. Aszerint, hogy valaki milyen nyugdíjat kap, más korlátok vonatkoznak rá, és más járulékokat kell fizetni. Az Adózóna összeszedte a legfontosabb szabályokat.

1. Az öregségi nyugdíjasok helyzete egyszerű

A legegyszerűbb annak a helyzete, aki betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, kapja a nyugdíjat és mellette dolgozik is. Ennek semmi akadálya, sem felső korhatárt, sem jövedelemkorlátot, sem munkaidőkorlátot nem kell betartania. Ilyenkor a foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, továbbá a nyugdíjasnak a munkabére alapján a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és a 10 százalék nyugdíjjárulékot. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, és csak ekkor, a nyugdíjas foglalkoztatott köteles 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizetni.

Ha valaki bírja, akár 90 évesen is dolgozhat, a törvény nem szab korlátot

MTI / Földi Imre

A nyugdíjasok dolgozhatnak vállalkozóként is. Ilyenkor arra kell figyelni, hogy ha úgynevezett kiegészítő tevékenységként vállalkozik, akkor havi 6810 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Ha viszont teljes jogú vállalkozó és van kifizetett járulékköteles jövedelme, akkor 10 százalék nyugdíjjárulékra kötelezett.

2. 40-es kedvezménnyel már bonyolultabb

Azoknak a nőknek már bonyolultabb a helyzet, akik 40 éves szolgálati idővel, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt mentek nyugdíjba, és úgy dolgoznak, hogy még nem töltötték be a korhatárt. Ők addig vehetik fel korlátozás nélkül a nyugdíjukat, amíg a keresetük nem éri el az éves keretösszeget, ami a minimálbér tizennyolcszorosa (idén 1,827 millió forint). Ha a keresete meghaladja a keretet, a következő hónap 1. napjától év végéig, vagy az öregségi nyugdíjkorhatárig szüneteltetik az ellátás folyósítását.

3. Nem jó az állammal üzletelni

Rosszabb azoknak, akik nyugdíjasként közalkalmazottként, köztisztviselőként, közszolgálati ügykezelőként, bíróként, igazságügyi vagy ügyészségi alkalmazottként, esetleg fegyveres szervnél dolgoznak. Az ő nyugdíjukat a munka idejére felfüggesztik.

A fegyveres testületeknél dolgozók nyugdíjkedvezményének megszüntetése miatt 2011-ben Budapesten kitört a bohóccforradalom

Hernádi Levente

4. A rehabilitációs ellátásnál a munkaidő számít

Ha valaki rehabilitációs ellátást kap, akkor az időkorlátra kell figyelnie. Ugyanis az ellátást felfüggesztik, ha keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, és a heti munkaideje meghaladja a 20 órát.

5. A rokkantságit megszüntetik, ha túl sokat keres

Ezzel szemben a rokkantsági ellátás melletti keresőtevékenységnél jövedelemkorlát érvényesül. A hatályos szabály alapján a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. Mindezek alapján a rokkantsági ellátásban részesülők foglalkoztatása esetén a jövedelemkorlátra fokozottan figyelni kell.

A rokkantságit vagy rehabilitációs járadékot kapók járulékfizetése attól függ, hogy milyen jogviszonyban dolgoznak. A képlet nem egyszerű: ha valaki egyéni vállalkozóként tevékenykedik, akkor legalább a minimálbér után 10 százalék nyugdíjjárulékot, a minimálbér másfélszerese után 8,5 százalék munkaerőpiaci-, és egészségbiztosítási járulékot fizet, míg a minimálbér 112,5 százaléka után fizeti meg a szociális hozzájárulási adót.

A megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók után szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesíthető, amely a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százaléka lehet.