hvg.hu: A brit nagykövetség nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a közvéleménynek megmagyarázza, milyen terheket jelentenek a vállalkozásoknak az uniós szabályok. Épp a napokban futtattak egy olyan kampányt a budapesti Erzsébet téren, ahol a polgároknak az uniós bürokrácia útvesztőiben kellett eligazodniuk. Mit gondol, melyek azok a fő uniós terhek, szabályok, melyek a vállalkozásokra, különösen a kis- és középvállalkozásokra adott esetben indokolatlanul nehezednek?

Jonathan Knott: Kicsit hátrébb lépnék, és először megnézném a nagyobb képet. A brit kormánynak az egyik legfontosabb irányelve az, hogy az Európai Uniónak (EU) versenyképesebbé kell válnia. Ennek nem nacionalista, vagy önérdekkel kapcsolatos indokai vannak, hanem mert úgy gondoljuk, hogy minél versenyképesebb az EU, annál jómódúbbak lesznek a polgárai.

Több iránya is van annak, miként tudna az EU megváltozni azért, hogy a lehető legtöbbet adja vissza az itt lakóknak. A versenyképesség területén azt szeretnénk látni, hogy az egységes piac jól működjön: például egy magyar cég egyszerűen, könnyen tudjon árukat, szolgáltatásokat – akár digitális módon, az interneten keresztül – értékesíteni egy másik országba. Ezt úgy lehet elérni, ha a cégekre vonatkozó szabályozások megfelelőek. Ön kevesebb bürokráciáról, szabályozásról beszélt, de számunkra a szabályozás minősége a fontosabb, mint annak mennyisége. A jó, okos szabályozás ugyanis elengedhetetlen, és mi nem azt mondjuk, hogy menjünk vissza a 19. századba, amikor még alig volt szabályozás, ez tőlünk messze áll.

hvg.hu: Mondana egy példát, hogyan is képzelnék el mindezt?

J. K.: Ha nagyon túlburjánzóak a szabályozások, akkor a cégek számára nehezebbé válik a megfelelő működés, ez pedig a hatékonyságra is hatással van. Az Egyesült Királyságban a kormány úgy döntött, hogy minden egyes új szabályozás bevezetésekor a minisztereknek, államtitkároknak egy régi szabályozást meg kell szüntetniük. Az egy ki, egy be a rendszerbe a rendezőelv. Ezt a módszert 18 hónap után nemrég felülvizsgáltuk, és arra jutottunk, hogy a vállalkozásokra nehezedő terhek nem épültek le a várt mértékben. Ennek folyományaként már áttértünk arra, hogy egy új szabályozásért cserébe két réginek kell távoznia a rendszerből. Ez azt jelenti, hogy hosszabb időtávon a cégekre nehezedő terhek megfeleződnek. A folyamatnak abba az irányba kell mutatnia, hogy a két, a rendszerből kieső szabályozás pénzügyileg is nagyobb költségcsökkenéssel járjon, mint az egy új szabályozás beépítése.

Stiller Ákos

Ettől függetlenül a brit kormány a jelenleg is fennálló szabályozásokat felülvizsgálja, és a vállalkozások is beleszólhatnak ebbe a folyamatba. Ezt egyfajta crowdsourcingnak is nevezhetjük. A cégek elmondhatják, hogy nekik mivel van gondjuk, konzultálnak velünk.

Az EU részéről is hasonló lépéseket várunk. Már a legutóbbi Európai Bizottságot (EB) is arra ösztönöztük, hogy lépjen az ügyben, de szerintünk nem mentek elég messzire, így az új testületnek prioritássá kell tennie a bürokrácia csökkentését.

Ugyanakkor egész Európának az az üzenetünk, hogy ez egy nagyon kis pontnak látszik a feladatok sorában, ám a hatása hihetetlen nagy. Ha csak a szolgáltatások területén az összes akadályt elhárítanánk, akkor az EB számításai szerint az EU GDP-je 1,8 százalékkal növekedhetne. Ez kis számnak tűnhet, ám én megkértem a kollégáimat, hogy fordítsuk le egyszerűbb nyelvre: ez az összeg 2,4 millió Jaguár sportautónak felelne meg. Minden ötödik magyarnak lehetne így egy sportautót juttatni például. De ez azt is jelentené, hogy Magyarországon kívül nem tudnánk másoknak autókat adni, hiszen kifutnánk a pénzből (nevet). Általánosságban tekintve ez nem egy szexi téma, de rendkívül sokat jelent a gazdaságot illetően.

Ráadásul mindez különösen nagyot nyom a latban a kis- és középvállalkozásoknak, a nagyobb vállalatok ugyanis a legtöbb esetben jobban felkészültek a szabályozások kezelésére. A kis cégeknek sokkal nagyobb hátrányt jelent a szabályokkal való küzdelem, a megfelelni szükségesség. Az Egyesült Királyságban én úgy tudom, hogy a cégek 99 százaléka kkv, és hasonló az arány Magyarországon is. Ez hatalmas embertömeget jelent. Ha ezen emberek számára könnyebbé tesszük annak a lehetőségét, hogy pénzt keressenek, akkor ez az ország egészében is éreztetné a hatását. Ez az egész folyamat nem csak a brüsszeli bürokráciáról szól, hanem a szabályozás minőségéről.

hvg.hu: Az új EB-t illetően ön pozitívnak látja a helyzetet? Önök szerint eljutnak az üzeneteik Brüsszelbe?

J. K.: Úgy véljük, hogy igen. Megteszünk mindent, hogy az álláspontunkat eljuttassuk Brüsszelbe. Egész Európába igyekszünk elvinni ezt az üzenetet, mert abban bízunk, hogy mindenki számára izgalmassá válhat egy alapjaiban véve nem izgalmas történet. Az EB felismerte mindennek a fontosságát.

hvg.hu: Egy másik témát illetően is aktív a brit kormányzat. Ez pedig a bevándorlás és a munkaerő szabad áramlásának kérdése. Jó nagy vihart kavart például David Cameron kormányfő kijelentése, amely szerint felül akarják vizsgálni a munkaerő szabad áramlását. Mint ön is tudja, rengeteg magyar dolgozik az Egyesült Királyságban, és még sokan tervezik, hogy odamennek. Hogyan végeznék el ezt a felülvizsgálatot úgy, hogy az szinkronban maradjanak az uniós szabályokkal? A szigorításokra amúgy sokan azzal válaszolnak, hogy a bevándorlók általában többet tesznek bele egy adott ország gazdaságába, mint amennyit a jóléti rendszereiből kivesznek.

J. K.: Talán jobb, ha két részre bontjuk ezt a témát: mi az, ami eddig történt, és mi az, ami a jövőben történhet. Egyfelől a brit kormány az utóbbi másfél évben megszigorította a jóléti juttatásokhoz való hozzáférés feltételeit, másrészt, nyitott még a jóléti juttatások kihasználásának (benefit tourism) kérdésköre.

Az egész folyamat az Egyesült Királysággal kezdődött, ám az látszik, hogy más uniós államokban is téma már mindez. Esetünkben a kihívás az volt, hogy a jóléti juttatásainkhoz való hozzáférés sokkal nagylelkűbben működött az uniós és nem uniós polgárok számára, mint más EU-tagállamokban. Azt találtuk, hogy ez mágnesként vonzotta azon embereket, akik nem akartak dolgozni, csak ki akarták használni a rendszert. Az elmúlt időszakban a brit kormány szigorította azt, hogyan is lehet ezekhez hozzáférni, ezzel azonban csak az uniós átlag felé közelítettünk. Az üzenetünk mindezzel az, hogy ha az Egyesült Királyságba szeretne valaki dolgozni jönni, adót fizet és hozzá akar járulni a társadalom működéséhez, akkor őt nagyon szívesen látjuk. Nagyra értékeljük azon uniós munkavállalók tevékenységét, akik az Egyesült Királyságban dolgoznak, és hozzájárulnak a brit gazdaság teljesítményéhez. De ha valaki úgy jönne, hogy nem akar dolgozni, akkor – hogy őszinte legyek – őt nem látjuk szívesen. Ez ráadásul szerintem nem csak az Egyesült Királyság üzenete, hanem a többi országé is.

Stiller Ákos

A jövővel kapcsolatban David Cameron azt mondta, hogy természetesen megvan a munkaerő szabad áramlásának elve az EU-ban, de ez soha nem volt határtalan. A brit kormányfő egy beszédet fog mondani karácsony előtt, addig én nem tudom, mit tervez e téren.

De figyelembe kell venni azt is, hogy jövő májusban parlamenti választások lesznek az Egyesült Királyságban. Így az is elképzelhető, hogy ha a brit törvényhozás, vagy kormány javasol is jogszabályi változtatásokat e téren, azok mégsem gördülnek majd tovább.

hvg.hu: Az Európai Bíróság nemrég meghozott döntése pont arról a témáról szól, amelyet Ön érintett: meg lehet tagadni egy uniós állampolgártól a jóléti juttatásokat, ha az illető ki akarja használni a rendszert. Ez az út abba az irányba visz, ami a briteknek is elfogadható lenne?

J. K.: Szerintünk mindig is ez volt a policy, ezt most az Európai Bíróság megerősítette. Úgy véljük, hogy ezt diktálja a logika és a józan ész. Mindig is azt gondoltuk, hogy a nemzeti kormányok feladata meghatározni a jóléti juttatások feltételrendszerét.

hvg.hu: A szabályozásra kitérve két éve egy interjúban azt mondta, Magyarország már nem olyan vonzó a befektetők számára, mint korábban volt. Hogyan látja most a helyzetet a bürokrácia, a különböző terhek, a szabályozás terén? Mit hall a brit cégektől?

J. K.: A brit cégek különböző szempontok alapján döntenek. Az első a munkaerő minősége, ez Magyarországon továbbra is erős. A második a többi piachoz kapcsolódás lehetősége, ez is erős Magyarországon. Ezek után jön a kiszámíthatóság. Magyarországról a brit cégek azt mondják, hogy a környezet itt nem olyan kiszámítható, amilyennek szeretnék. Emellett a cégek annak örülnének, ha többet konzultálnának velük, illetve több hatástanulmány is születne, amelyekben az őket ért hatásokat is közelebbről megnéznék. De a cégeknek az átláthatóság, illetve a korrupció elleni küzdelem is fontos. Azt nem tudom megmondani, hogy jobb, vagy rosszabb lett-e a befektetői környezet Magyarországon az utóbbi években, de ezek azok a pontok, amelyekre a brit cégek általában figyelnek a különböző piacokon.

hvg.hu: Bő egy hónapja robbant ki a kitiltási botrány, amikor kiderült: korrupciós ügyek miatt a magyar adóhatóság vezetőjének, illetve más személyeknek megtiltották, hogy belépjenek az Egyesült Államokba. A brit követségről mennyire súlyos problémának látszik a korrupció Magyarországon? Romlik a helyzet? Több szervezet szerint a helyzet nem, hogy nem rózsás, de vannak, akik már úgy fogalmaznak: különböző érdekcsoportok foglyuk ejtették az államot.

J. K.: Nem ismerem a hat egyén ügyét, akiknek megtiltották a belépést az USA-ba. Az átláthatóság viszont, általában véve, a brit cégek és kormány számára alapvető fontosságú elem ahhoz, hogy egy állam sikeresen, jól működjön. Különösen egy EU-tag esetében fontos mindez. Az Egyesült Királyság a múltban együtt dolgozott a magyar kormánnyal a Nyílt Kormányzati Együttműködés keretében. Ez egy nemzetközi szervezet, amely keretet nyújt a kormányzatoknak arra, hogy országaik képesek legyenek tiszteletben tartani a jogrendszert, megvédeni a polgárokat és vállalkozásokat a korrupciótól. Mindkét kormány elkötelezett e partnerség iránt, és folyamatosan mondtuk is a magyar kormánynak: segítünk nekik abban, hogy a megfelelő intézményrendszerrel tudják elősegíteni az átláthatóságot. A brit kormány emellett globálisan szorosan együttműködik a Transparency Internationallel.

hvg.hu: És sikeresnek látja az együttműködést a magyar kormánnyal?

J. K.: Olyan kapcsolatot alakítottunk ki, ahol igen őszintén tudunk egymással beszélni – más témákhoz hasonlóan. Egyenes, őszinte tanácsokat is adtunk. Részletekbe nem mennék bele, de konstruktív párbeszédről van szó.

Stiller Ákos

hvg.hu: A botrányban kiderült, hogy egy nagy amerikai cég panaszkodott az USA nagykövetségén a problémákról, korrupciós gyanúkról. Volt olyan, hogy egy brit cég a brit nagykövetséghez fordult Magyarországon azért, mert korrupcióval találkozott?

J. K.: Erről annyit mondhatok el, hogy a brit cégeknek jogi kötelességük tájékoztatni a nagykövetséget, ha korrupcióról, megvesztegetésről, átláthatóság hiányáról értesülnek egy külföldi kormányzat hivatalnokával kapcsolatban. Ez benne van a brit törvényekben. Ha egy brit cég ilyen ügybe keveredik, akkor a nagykövetségnek kötelessége jelenteni ezt nemcsak a helyi, hanem a brit hatóságoknak is. A céget ugyanis így bíróság elé lehet vinni otthon. Az Egyesült Királyságban zéró tolerancia van ilyen ügyekre.

hvg.hu: A kitiltási botrány mellett a Norvég Civil Alap kormányzati vizsgálata is komoly nemzetközi hullámokat generál. A kormány azt mondja, az érintett civilek nem jól használták fel a pénzeket, politikához kötődő szervezetek kaptak pénzt. A civilek viszont azt mondják, csak ki akarják szorítani őket ebből a programból. A norvég nagykövet pedig igen aktív ebben a kérdésben. Szoktak beszélgetni erről a témáról diplomáciai körökben?

J. K.: Az Ökotárssal kapcsolatos ügyet szoros figyelemmel követjük, arra törekszünk, hogy pontosan tudjuk, mi is történik ezen a területen. A civil társadalomra ugyanis bármely közösségben, országban nagy szerep hárul. Egy ország "egészségét" az jelzi jól, hogyha egy vibráló civil társadalommal rendelkezik.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!