Véleményezte a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB) a 2015-ös költségvetési törvényjavaslatot és a 2014-2018-as időszakra is előrejelzést adott. Romhányi Balázs, a KFIB ügyvezetője az elemzések mai bemutatóján elmondta: a magas 2014-es gazdasági növekedés (3,3 százalék) alapvetően egyszeri, illetve átmeneti tényezők miatt következik be. Ezek egy része átnyúlik még 2015-re, ám 2016-tól jelentős lassulás várható. A növekedés 2017-től futhat fel ismét, ahogy jelentősebb mértékben hívjuk le az uniós pénzeket a következő ciklusban, ám ez nem fogja megközelíteni a mostani szintet. A kormányzat által jövőre várt 2,5 százalékos növekedés a KFIB szerint túlzottan optimista.

Az alábbi ábráról – az ábra az adócsomag, a devizahiteleseket érintő intézkedéseket, és a költségvetési bizottság módosítócsomagját már tartalmazza – ugyanakkor más folyamatok is leolvashatók.

KFIB

A KFIB például mérsékeltebb fogyasztásbővüléssel kalkulál jövőre, mint a kormány, ennek fő oka pedig az, hogy a devizahitelek újraszámolása miatt a lakosságot megillető egyszeri kifizetés, illetve tartós törlesztő részlet csökkenése elmaradhat a korábban kalkulálttól. A törlesztő részletek csökkenése összesen 40-50 milliárd forinttal maradhat el attól, amit az MNB szeptemberi inflációs jelentésében közölt.

A KFIB az infáció megugrásával is számol, ennek főként az élénkebb belső fogyasztás, illetve a kormányzati költés a fő mozgatóereje.

Az eredetileg benyújtott, papíron 2,4 százalékos költségvetési hiányt mutató törvényjavaslathoz képest számos ponton romlott az egyenleg (például internetadó nem lesz, útdíj nem megalapozott emelése, cafeteria ügye) a parlamenti vita során. A költségvetési bizottság általá benyújtott módosító csomag ráadásul 45 milliárddal növelte a hiányt, mivel a javaslat olyan tételeket érint (tőkeemelések kisebbre szabása állami cégekben), amelyek nem befolyásolják az uniós módszertan szerinti hiányt. Romhányi hozzátette, hogy idén 2,9 százalékos hiány várható, ám ez csak úgy jött össze, hogy a mobilfrekvenciák értékesítéséből 130 milliárdot szedett be a kormány, enélkül 3,3 százalékra ugrana a hiány. A KFIB ügyvezetője szerint emellett a kormány lényegesen kevesebb tartalékkal fut neki a jövő évnek, így ez is kockázatot hordoz magában.

A költségvetési hiány a KFIB szerint a későbbi években is magas szinten ragad, mivel az alappályához képest jelentősen romlik az önkormányzati szektor pénzügyi pozíciója. Az államadósság alakulására kitérve a KFIB megállapította, hogy az a GDP 79 százaléka körül stabilizálódik.

27 árazható változás

Az adócsomagot értékelve a KFIB összesen 27 beárazható változást tudtak megállapítani a KFIB-nél. Ezek azok:

KFIB

A legnagyobb tételt a dohánytermékek jövedéki adójának emelése jelenti, de az élelmiszer-felügyeleti díj emelése, a dohányipari különadó, a népegészségügyi termékadó, illetve a környezetvédelmi termékdíj iterjesztése az alkoholtermékekre is jelentős tételeket jelent a költségvetési bevételeknél. Komoly negatív hatásként jelentkezhet 2016-tól a kétgyermekes családok adókedvezményének fokozatos emelése: az első évben ez 15, de 2018-ban már 43 milliárdos kiesést jelent majd.

Melyek a jövő évi büdzsé fő kockázatai?

A KFIB számba vette azokat a fő kockázatokat is, melyek a 2015-ös büdzsében benne vannak. Ezek azok: KFIB Emellett ugyanakkor vannak pozitív kockázatok is. Ilyen például az, hogy az áfa-bevételek emelkedhetnek a hatékonyabb ellenőrzések miatt, vagy hogy a Paks II. beruházásra szánt 28 milliárd forintot a kormány nem fogja felhasználni a beruházás esetleges csúszása miatt.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjnál a KFIB kiszámolta, hogy az egyes láncokra mekkora terhek nehezedhetnek. Így néz ki a megoszlás:

KFIB

A legnagyobb tételt a Tesco fizetheti majd, de a Sparnak is mélyen a zsebébe kell nyúlnia.

A környezetvédelmi termékdíj kiterjesztése kapcsán Romhányi megjegyezte, hogy bár irodai papírról szól a beterjesztett törvény (erre vetik ki az adót), ő azonban beszélt szakmabeliekkel, akik ezt a fogalmat nem ismerik, így most próbálják értelmezni a törvényt.

A KFIB ügyvezetője külön kitért a dohányipari különadóra is. Ehhez elég egy ábrát feltenni, hogy szemléltessük, kiknek is fáj majd nagyon az adó:

KFIB

Romhányi szerint ezen az látszik, hogy ha van egy-két cég, amelyet nagyon szeretünk, akkor így kell adótörvényt gyártani. Ám az adó bevezetése nem csak multi vs. magyar cégek relációról szól: például a kisebb magyar cégeket is jelentősen megüti (a Kreteknél például az árbevétel 50 százalékára kúszhat a különadó), miközben a Rónának, vagy a Continentalnak lényegesen kevesebbet kell majd fizetnie. A KFIB ügyvezetője hozzátette, hogy az EU által elvárt versenysemlegesség semmilyen definíciójának nem felel meg ez a törvényjavaslat.

Megszorítások a láthatáron?

A törvénytervezet jelenlegi állása szerint az jön ki Romhányi szerint, hogy intézkedések – vagyis megszorítások – nélkül az a kockázat, hogy 3 százalék fölé szalad jövőre a hiány, és az államadósság is növekszik. A költségvetés a KFIB ügyvezetője szerint rosszabb állapotban van, mint amikor az eredeti tervezetet benyújtották a Költségvetési Tanácsnak (KT). A költségvetési bizottság módosítója ugyanis megnövelte a kormányzati fogyasztást 83 milliárddal, a kormányzati beruházást pedig. 18 milliárddal Minden esély megvan, hogy a 2012-ben meglépett intézkedésekhez hasonlóak jöhetnek jövőre – tette hozzá Romhányi. Az elmúlt néhány hónapot figyelembe véve viszont szerinte már nem olyan könnyű három újabb adókat bevezetni. Ráadásul annyi a kockázat, hogy nehéz lenne ezeket a lyukakat kitölteni: például 10 darab dohányipari különadó, vagy 10 darab további termékdíj kiterjesztés kellene a keletkező lyukak kifoltozására.