Az utánpótlásba fektetett tízmilliárdok ellenére sem sok esély van rá, hogy a magyar csapat részt vehet a 2020-as Európa-bajnokságon.
Négy meccs megrendezésére kapott lehetőséget Budapest a 2020-as futball-Európa-bajnokságon, így hazai pályán, a megújuló Puskás Ferenc Stadionban is szerepelhet a magyar válogatott. Ez persze csak elvi lehetőség, mivel a rendezés nem jár automatikus Eb-részvétellel, azt ki kell vívni. Bár addig még hat év telik el, ami egy generációváltásra is elég a labdarúgásban, aligha akad olyan független szakember, aki borítékolná a magyar részvételt. Ám Csányi Sándor OTP-vezér, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke ezt biztosra veszi. Pedig a minap már az ő vasidegeit is kikezdte a magyar válogatott szereplése: a 2016-os Eb-selejtező első meccsén Észak-Írországtól elszenvedett katasztrofális vereség után elcsapta az általa felkért Pintér Attila szövetségi kapitányt, akinek helyét a berlini Hertha játékosaként városi legendává vált Dárdai Pál vette át – átmenetileg, három meccs erejéig.
Pedig az MLSZ tízmilliárdokat költ a futballra, a kormány pedig stadionok építésére. A látványcsapatsportok támogatására létrehozott rendszerben tavaly bő 40 milliárd forint adóbevételtől esett el a költségvetés. A legtöbb közvetett támogatást az Orbán Viktor miniszterelnök által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány kapta, Muszbek Mihály sportközgazdász szerint 2011 és 2013 között összesen 6,8 milliárd forintot, így ma ez a település nevezhető a magyar labdarúgás fellegvárának. Ebből 5,2 milliárdot pályaépítésre és egyéb fejlesztésekre fordíthatnak Felcsúton, többet, mint a központi költségvetés a gyermek- és ifjúságvédelem intézeteire. A pénzből még maradt is, az áprilisban átadott aréna 3,8 milliárd forintos költségéből 2,7 milliárdot fedezett a társaságiadó-kedvezmény.
Bár a Pancho Aréna 3500 néző befogadására alkalmas, a múlt hét végi, Pápa elleni mérkőzésen szinte kongott. Pedig a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia csapata végre győzött, először a bajnoki szezonban. A tudósítások szerint a Pápa szurkolóival együtt 800 néző látta a kiábrándító színvonalú meccset, ám ez a szám a sajtótribünről túlzásnak tűnt. Pedig még az önkormányzat is igyekszik nézőket toborozni. Egy felcsúti asszony például arról számolt be a HVG-nek, hogy a nyugdíjasklub minden tagja ingyenes bérletet kapott tíz hazai meccsre; ő éppen a plasztikkártya használatához kért eligazítást a jegypénztárban. A vele együtt várakozók közül többen azt mondták, szívesebben járnak a megyei I. osztályban szereplő csapat mérkőzéseire, ahol gyakran kétszáz néző is drukkol a „valóban helyi” fiúknak. A megjegyzés arra vonatkozik, hogy Felcsút élvonalbeli csapata szép számmal foglalkoztat külföldieket és más első osztályú csapatokból átcsábított örökifjú reménységeket.
Aznap délután az akadémia korosztályos csapatai is mérkőztek, az U21-es csapat például a Pécs gárdáját fogadta. Bár a hazaiak győztek, játékuk nem volt meggyőző. Pedig a felcsúti alapítvány igazán bővelkedik anyagi javakban. Közhasznúsági jelentése szerint 2012-ben 5,5 milliárdos forrása a tavalyi év végére 13,1 milliárd forintra ugrott, ami jócskán meghaladja a színházaknak nyújtott állami támogatás teljes összegét. Az alapítvány összes bevétele egyetlen év alatt 2,98 milliárdról 7 milliárd forint fölé emelkedett, mégpedig úgy, hogy tagdíjakból és jegyekből mindössze potom 20 millió forint folyt be. Viszont támogatásokból 4,34 milliárd (ebből 3,56 milliárd elengedett társasági adó és félmilliárd minisztériumi apanázs), adományokból pedig 2,84 milliárd forint landolt a kormányfő bizalmi embereként számon tartott Mészáros Lőrinc által irányított alapítványnál.
„A falu elejétől a falu végéig” – válaszolta egy felcsúti férfi a HVG kérdésére, hogy merre van Mészáros Lőrinc birtoka. Hozzátéve, őt meccsnapon csak a stadion VIP-teraszán lehet megtalálni. Nem csoda, hogy elfoglalt; a polgármester és testvére, László vezeti és tulajdonolja a Puskás Akadémia egyik fő szponzorát, a Mészáros és Mészáros Kft.-t. A cég 2013-ban 9,7 milliárd forintos árbevétel mellett 1,558 milliárd forintos nyereséget ért el. De más cégek sem tudnak vagy akarnak ellenállni Felcsút csábításának, a fő szponzorok között olyan óriások akadnak, mint az OTP Bank, a Mol, a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép vagy a leggyorsabban növekvő építőipari csoport, a Duna Aszfalt. Az alapítvány a tulajdonosa az alcsútdobozi Puskás Akadémia Sport Hotelnek, van egy szakközépiskolája, kollégiuma, és a hírek szerint újabb hotel is épül majd a közelben. Hogy miből, arra az akadémia sajtóosztálya lapzártáig nem válaszolt.
Évente körülbelül 2500 gyermek kezd el versenyszerűen focizni Magyarországon, közülük nagyjából hatszáz jelenik meg az akadémiáknál – összegez Muszbek. A végzősök közül alig öt-tíz jut az első osztályba vagy valamelyik külföldi csapathoz, a versenyképes minőséget az akadémiák egyelőre nem tudják kitermelni – fűzi hozzá; több sikerrel kecsegtetne, ha nem minden ötödik, hanem minden ötvenedik lurkót vennék csak fel. De a befogadó közeg sincs előrébb, sem játéktudásban, sem a költségvetést tekintve. A csapatokat működtető cégek nagy része veszteségesen gazdálkodik, hiába öntik beléjük a pénzt, megfelelő saját bevétel híján az elfolyik. Ráadásul a támogatási rendszernek van egy kontraproduktív jellemzője: nem az követeli meg a teljesítményt, aki a befektetés java részét állja. Az adófizetőknek nincs beleszólásuk a labdarúgás belügyeibe – legfeljebb a meccsektől távol maradnak.
RÁCZ TIBOR
Egy lecsúszott zsákfaluban játszódik, ahhoz képest mégis meglepően pozitív kicsengésű a Loupe Színházi Társulás Az éjjel soha nem érhet véget című bemutatója. De mit jelent itt a fociultrák kedvenc dala? Kritika.
Parázs vita zajlott az EP-ben Magyarországról – Pride, gyülekezési jogok, sátánizmus.
Ami valójában egy kármentesítésre szoruló ipartelep.
A kamatok egyelőre nem érkeztek meg.
A Zippert a szélsőjobboldali AUR párt köreiből bízták meg a feladattal.
