Nagy fába vágja a fejszéjét a kínai kormányzat. A kínai adóhatóság ugyanis utánamenne a külföldön jövedelmet szerző, illetve ott vagyont parkoltató kínaiaknak. Az ázsiai országban már eddig is élt az a szabály, amely kötelezett minden kínai állampolgárt a hazai adózásra, attól függetlenül, hogy magát a bevételt melyik országban termelte meg. Ez persze számos kivételt tartalmaz, és eddig nem származott az államnak jelentős bevétele belőle. Most azonban ezt a helyzetet megváltoztatnák.

A kínai kormány ezért megpróbálja elérni, hogy a külföldön élő állampolgáraik és leányvállalataik több adót fizessenek. A New York Times cikke szerint a kínai hatóságok már el is kezdték a tapogatózást a legnagyobb, külföldi leányvállalatokkal rendelkező kínai cégeknél, hogy részletes információkat kapjanak a kivándorlók bevételeiről.

Példát statuálnának

Kína intenzíven érdeklődik az Egyesült Államokban és más országokban, hogy többet tudjon meg olyan tengerentúli bankszámlákról, amelyek kínai állampolgárokhoz tartoznak. A Deloitte szakértői szerint Kína néhány kiemelt ügyben akar példát statuálni, hogy azt követően a többi kínai cég és állampolgár nyilatkozzon a külföldön szerzett jövedelméről és adózzon utána.

Hszi Csin Ping, a kínai elnök

AP

A kínai adórendszer reformját a 90-es évek elején többek között amerikai mintára alakították át, ekkor került bele a már említett állampolgársági alapon történő adózás is. Ezekben a törekvésekben tehát előfordult, hogy Kína és az Egyesült Államok egy hajóba kerültek, azonban komoly érdekellentétek feszülnek Japánnal és az európai országokkal szemben, amelyek jelentős akadályokat görgethetnek az adók behajtása elé.

Ezért mennek most rá a Kínán kívül élőkre

De miért is akar most Kína ennyire rámenni a külföldön élő kínaiakra? Az okok között valószínűleg kulcsszerepe van a bevételek csökkenésének a kínai gazdaság lassulása miatt. Kína gazdasága 2013-ban még 7,7 százalékkal nőtt, az előzetes várakozások szerint viszont tavaly már csak 7 százalékkal. Ezzel persze az ország még mindig a világ élvonalához tartozik, ugyanakkor nem véletlen, hogy Hszi Csin Ping kínai elnök már 2014 végén igyekezett megnyugtatni a piacokat, hogy továbbra is minden rendben.

Rengeteg kínai tőke van külföldön

Egy komolyabb ok ugyanakkor az lehet, hogy az elmúlt évtizedek hatalmas növekedésének köszönhetően Kína tőkeimportőrből tőkeexportőrré vált, sok helyi nagyvállalat jött létre, szerte a világon számos beruházást finanszíroznak kínai pénzből – mondta a hvg.hu kérdésére Matura Tamás Kína-szakértő. A multik most értek el arra a szintre, hogy rengeteg mindenkit dolgoztatnak szerte a világon. A szigorúbb szabályozások azonban nem a Dubajban vagy az itteni kínai piacon dolgozó kétkezi munkások fizetéséről szólnak, hanem az Európában megtelepült kínai multiknál dolgozó jómódú állampolgárok bevételeiről – magyarázta.

“Kínos pillanatokat főleg a kínai milliárdosoknak okozhat, és a kínai kormány ezzel akarja visszaszorítani a korrupciót is, így ugyanis átláthatóbbá válnának a pénzmozgások” – fejtette ki Matura. (Ez igazán fájdalmas is lehet, hiszen Kínában a legmagasabb adókulcs a jövedelmekre 45 százalékos is lehet).

Ugyanezzel cseng össze az is, amit Salát Gergely Kína-szakértő emelt ki: “Kínában jelenleg is zajlik egy nagy korrupcióellenes kampány, emellett az elmúlt 30 év vadhajtásait nyírják le, ennek lehet a része a mostani a bejelentés is.”  Vagyis a döntés mögött belpolitikai és pártpolitikai indíttatások egyaránt fellelhetőek.

Elszabotálják a dolgot

A többi kínai esetében azonban a próbálkozás valószínűleg nem sok eredményt hoz majd. A kínai üzleti élet a bizalmon alapszik, a rokonok nyugodtan egymásnál tartják a pénzüket, a modern jogi eszközökkel ezeket a kapcsolatokat nem lehet megfogni, nem hogy Kínában, de még egy sokkal kisebb kínai kolóniával rendelkező Magyarországon sem.

A kínai gazdaságról azt is tudni kell, hogy informális, családi kapcsolatok alapján működik. Rengeteg kínai állampolgár él külföldön, sok céget alapítottak, ám sok esetben a pénz nem is náluk mozog. Hanem valamelyik rokonnál, aki például Malajziában vagy Chilében lakik – magyarázta Salát.

A családi jellegzetességek mellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a törvény megvalósításához bonyolult együttműködésekre van szükség. Hiába találhatták ki Pekingben, hogy mit kell tenni, ha a fővároson kívüli térségekben már üzletembereket hívnak össze, szakértőket vonnak be, bizottságokat állítanak fel, így felpuhíthatják a javaslatot Salát szerint. A kínai rendszert ismerve elszabotálják majd a dolgot – tette hozzá a Kína-szakértő.