Brókerbotrány: Két minisztérium nem figyelt Orbánra

A Quaestor-csoport, élén Tarsoly Csabával becsapta az embereket és az államot, lényegében egy piramisjátékot játszottak – mondta Lázár János a kormányszóvivői tájékoztatón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint most nem úgy lesz, mint az elmúlt 25 évben, amikor egyetlen pénzügyi botrány felelősét sem vonták felelősségre.

Újra előkerült a szocialista brókerbotrány a kommunikációban

Lázár a Quaestor-ügyet ismét megpróbálta szocialista brókerbotránynak beállítani. Rogán Antal után ő is felidézte, hogy az MFB a Gyurcsány-kormány idején 17 milliárd forintos hitelt kapott. Szerinte fiktív üzleti tervre, fiktív üzleti vállalkozásra nyújtott a magyar állami bank támogatást egy stadion, egy edzőterem felépítésére Győrben. Szerinte emiatt nem fogja az állam visszakapni a több mint 60 milliárd forintnyi pénzt.

A kormány most vizsgálja, hogy mi is történt akkor, és kik lehetnek a felelősök, ugyanakkor többször is elmondta, hogy Lex Zoltán vezette azt a központi cenzúrabizottságot, mely a döntést jóváhagyta, továbbá felsorolta, hogy az igazgatóságból Inotani András kivételével még ki szavazta meg. A támogatást két részben – 2005-ben és 2008-ban – ítélte meg az MFB Lázár szerint. Szerinte érthetetlen, hogy 2008-ban miért emelték meg a hitelt, hiszen erre az időszakra szinte semmi nem készült el a tervezett beruházásból.

Lázár azt mondta, a hitelügyletnek nem lett vége 2010-ben. Az MFB belső vizsgálata szerint a beruházás nem készült el időben, nem kezdődött el a törlesztés, ezért az új MFB-vezetés inkasszójogokat szerzett. A miniszter azt mondta, a fedezetül szolgáló szálloda csak 2012-ben kezdett el működni, pedig 2009-re be kellett volna fejezni.

A miniszter ugyanakkor beszélt arról is, hogy miért támogatták az ETO-parkot 2012 után is az Új Széchenyi Tervből. Szerinte mérlegelni kellett, hogy bedöntenek-e egy vállalkozást, vagy megpróbálják segíteni, pályázati pénzt adtak a szálloda befejezésére. Szerinte azt nézték, hogy a projekt megálljon a saját lábán, és a hitel törlesztése folytatódhasson. Lázár szerint tehát nem a kormány hibázott, hanem azok, akik 2005-ben odaítélték a hitelt. És ezt a Kehi is ki fogja vizsgálni.

A miniszter szerint érdemes lesz meghallgatni a pénzügyi felügyelet korábbi vezetőit, hogy az utóbbi években miért nem tárták fel azokat a visszaéléséket a brókercégeknél, melyek az utóbbi hetekben kerültek nyilvánosságra.

Két tárca nem figyelt elégé Orbánra

A kormány ahogy azt Orbán hétfőn megígérte a parlamentben, elkészítette a közpénzek listáját, azaz, hogy melyik minisztériumnak, mennyi pénze veszett oda a brókercégek csődjében.

Szerencsére a külügy 3,8 milliárdja megvan, hiszen azt valami miatt a csőd előtt kimentette a külügy. A kormány állítása szerint ugyanis Orbán Viktor február 25-én, egy nappal a Buda-Cash bedőlése után utasítást adott egy kormányülésen, hogy minden közpénzt vegyenek ki a brókercégektől.

A Földművelési Minisztériumhoz tartozó Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft.-nek ugyanis 410 millió forintja volt a Hungária Értékpapír Zrt.-nél, ami Lázár bevallása szerint "odaveszett".

Érintett továbbá a Belügyminisztérium az önkormányzatok révén: 10 önkormányzatnak 8 milliárd forintja volt a Quaestorban. 8 önkormányzatnak a 800 millió forintja a Buda-Cashben, továbbá 84 önkormányzat 2 milliárd forintnyi pénzt tartott DRB-bankcsoportban. Természetesen arra is volt ideje a kormánynak, hogy kiszámolja, az előző, szocialista kormányok idején 343 milliárd forintot tartottak a brókercégeknél.

A hvg.hu kérdésére, miszerint a két tárca miért nem menekítette ki a pénzt olyan úgy, mint a külügy úgy válaszolt Giró-Szász: a Hungária Értékpapír március 6-án értesítette az FM háttérintézményét, hogy nem tudja kifizetni az ott tartott pénzt. Az önkormányzatoknak pedig azért nem szóltak, mert az utasítás a minisztériumok és minisztériumok háttérintézményére vonatkozott.

Lázár János beszélt az ügyfelek kártalanításáról is. A Buda-Cashnek és bankjainak 96 301 ügyfele volt, ebből 73 ezer ügyfelet kártalanítottak már. A kormánynak az a kérése a Beva felé, hogy a károsultakat 6 millió erejéig kártalanítsa.

Lázár hangsúlyozta, hogy nem tud olyan miniszterekről, állami vezetőről, aki érintett lenne saját befektetéseivel a bedőlt brókercégeknél. A miniszter és az államtitkár is azt hangsúlyozta, a legutóbbi, az ellenzék által támadott törvénymódosítás nem menti fel sem a Quaestor, sem a Buda-Cash bankjait.

Tarsoly és Orbán levelezése

A kormányszóvivői sajtótájékoztatón szóba került az is, hogy Orbán Viktor mikor is válaszolt Tarsoly Csaba levelére. A nyilvánosságra hozott Quaestor-vezér levelén ugyanis március 10-i érkeztetési dátum szerepel, a miniszterelnök viszont március 9-én adott kétsoros nyúlfarknyi választ arra. Giró-Szász szerint viszont március 9-én érkezett Tarsoly Csaba levéle, amit automatikusan szkenneltek és digitalizáltak.

Lázár azt mondta, megérti, hogy vannak, akik össze akarják kapcsolani a miniszterelnököt a Quaestor-üggyel, de szerinte a kormányfő meg sem fontolta azt az ajánlatot, amit Tarsoly tett e levélben.