„Ahogy végignézek a közös piaci jogszabályokon Európában, Magyarországon vannak a leglátványosabb példák súlyos protekcionista intézkedésekre, amelyek azt szolgálhatják, hogy bizonyos emberek nyerjenek szerződéseket. A legnagyobb probléma a cégek elleni diszkrimináció. Vagy azért diszkriminálják őket, mert külföldiek, vagy azért, mert nagyobbak egy elfogadott méretnél” – mondta a lengyel biztos az interjúban.

A többi tagállamban is vannak hasonló ügyek, és inkább az agresszívebb retorika az, ami aláássa Magyarország tekintélyét az Európai Unióban. „Európa néha nagyon szereti, ha udvariasan bánnak vele” – fogalmazott Elżbieta Bieńkowska.

A belső piacért, valamint ipar-, vállalkozás- és kkv-politikáért felelős biztos májusban hivatalos látogatáson járt Budapesten, egyeztetett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel és Trócsányi László igazságügyi miniszterrel. „Azért mentem el Magyarországra, mert látni akartam, valójában hogy állnak a dolgok, a retorika nélkül. És kellemesen csalódtam. Konstruktív megbeszélést tartottunk a két miniszterrel, akik, úgy érzem, pontosan értették az álláspontomat” – nyilatkozta.

A biztos hivatalból elutasítja a nemzeti piacok mesterséges támogatását az EU-s piac kárára, de tisztában van vele, hogy valamilyen szinten minden kormány ezért küzd. Azt mondta: minden tagállam védeni akarja a saját gazdaságát, és ezzel kapcsolatban nagyon sok mindent el tud érni az EU-ban az, aki nem viselkedik ésszerűtlenül. „Ezért nincs még valódi közös piacunk Európában” – jegyezte meg.

Elżbieta Bieńkowska ugyanakkor azt is mondta, hogy nem lenne szabad harcolni azokkal a cégekkel, amelyek befektettek és munkahelyeket teremtettek Magyarországon. „Egy EU-tag nem üldözheti el a külföldi cégeket” – tette hozzá.

Az áprilisban közzétett „egységes piaci eredménytábla” szerint átlagosan 30 kötelezettségszegési eljárás van függőben a tagállamokban. Magyarország 25 ügyben tárgyal a bizottsággal.

A legsúlyosabb panaszok a magyar kiskereskedelmi szektorból érkeznek az Európai Bizottságba. A biztos a veszteségesen működő üzletekre kivetett szankciókat, a gyógyszertárak tulajdoni viszonyait szigorító törvényt és a dohánykereskedelemben gyanított diszkriminációt hozta példaként.

Szerinte a dohánykereskedelem lehet a következő fontos ügy, amiben kötelezettségszegési eljárást fognak indítani.