Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Nem tudni, mire alapozta keresetét az Eximbank és a Mehib. Hiszen abban a már futó polgári perben, amelyben az Eximbank az őt megkárosító feltűnő értékaránytalanság és jogalap nélküli gazdagodás okán mintegy 1,5 milliárd forint megfizetését követeli a Lánchíd Palota tulajdonosától, Nobilis Kristóftól, a bíróság által felkért független ingatlanpiaci igazságügyi szakértő azt állapította meg, hogy a Palota bérleti díja nem tért el lényegesen a szokásos kondícióktól – derül ki a június végére elkészült, a HVG birtokába került szakvéleményből.
A tízéves bérleti szerződés 2014. januári megkötése idején az Eximbank vezérigazgatói tisztét betöltő – e posztjáról tavaly decemberben távozott – Nátrán Rolandot a polgári per során két dologért hibáztatta a felperes Eximbank és Mehib vezetősége által megbízott ügyvédnő, Bártfai Beatrix. Egyrészt miért nem élt az állam a törvényben biztosított elővételi jogával, amikor 2013 nyarán Nobilis – tízmillió euróért, akkori árfolyamon nem egészen 3 milliárd forintért – megvette a CIB Banktól a Lánchíd Palotát. Csakhogy műemlékvédelmi okokból ilyen ingatlanok esetében a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központot, a fővárost, valamint az ingatlannak helyet adó önkormányzatot (ez esetben az I. kerületit) illeti meg elővásárlási jog, melyek azonban erről a CIB megkeresésére lemondtak – mondta a hvg.hu-nak Nobilis. A Forster honlapján egyébként világosan kiderül, hogy a központot kifejezetten műemléki okok céljából hozták létre, s nem azért, hogy gazdasági szereplőként az állam javára lépjen fel egy ilyen esetben.
Nátrán egyébként nem is tudhatta, hogy Nobilis mennyiért veszi meg a Palotát, mivel ez az információ nyilvánvalóan üzleti titok volt. Van olyan olvasata az eseményeknek, hogy az Eximbank azért erőlteti a pert, hogy az épületet a CIB-től kedvező áron megszerző Nobilis olcsón megváljon tőle.
A másik vád az Nátrán ellen, hogy hogyan költött 600 millió forintot a Palota átalakítására és a beköltözés előkészítésére. Általában alsó hangon ennyibe kerül, ha egy bank új székházát a saját igényeinek megfelelőre átalakítja. Egy nagybank például milliárdos összeget költött egy új helyre való költözésével. Ezért volt kedvező az Eximbanknak, hogy a Lánchíd Palotára 10+5 éves bérleti szerződést kötött Nobilissal, hiszen így valójában ennyi időre „oszlik szét” a költség – érzékeltette a nagyvállalkozó. Kárt leginkább az okozna, ha az Eximbank mégsem költözne be, az ingatlan saját igényekre való átalakítása ugyanis csak neki többletérték, másnak nem.
