Állami felelősség

A kormány 2013 júniusában, 3 milliárd forintért szerzett 49 százalékos tulajdonrészt a Széchenyi Bankban. (A Széchenyi Bankban vagy akörül történt manővereket ismertető - egy jegybanki jelentésre támaszkodó - cikkünk itt olvasható.) A tapogatózások azonban már másfél évvel korábban elindultak. Egyes hírek szerint 2012 első felében, még Matolcsy György nemzetgazdasági minisztersége idején az NGM átvilágíttatta a bankot, legalábbis tett arra utaló lépéseket. Ezzel szemben a bank ügyeit belülről követő forrásunk szerint igazi átvilágítást nem végzett a tárca, bár Töröcskeiék sokáig győzködték, hogy jó befektetés lenne a Széchenyiben való állami tulajdonszerzés. Akárhogy is történt, a 2013 márciusától már az MNB-elnöknek kinevezett Matolcsyt váltó Varga Mihály által irányított NGM érthetetlen módon elsiklott a bank súlyos hiányosságai, sok esetben törvénysértő működése felett. Pedig elég lett volna elolvasniuk a bankkal kapcsolatos, jogszabálysértésekre és hibákra fényt derítő felügyeleti vizsgálatok megállapításait összegző határozatokat.

Matolcsy György és Szász Károly 2010-ben

Horváth Szabolcs

 Ezekből ugyanis egyértelműen kiderül, hogy a 2013 októberében az MNB-be olvadt Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) jó ideje tudott a bank súlyos problémáiról. Töröcskeiék nagy ívű tervekkel vágtak neki a bankárkodásnak 2010 közepén, ám kezdettől fogva hadilábon álltak a bankokkal szembeni követelmények teljesítésével és a pénzügyi felügyelettel. Utóbbi átfogó vizsgálata már 2011 júliusában rengeteg jogszabálysértést és hibát talált. Nem egy kötelező belső szabályzat hiányzott, a meglévők közül pedig több nem felelt meg a törvényeknek. Nem volt megfelelő ügyfél- és ügyletminősítés, és a PSZÁF már 2011-ben felfigyelt olyan gyanús tranzakciókra, amelyeket a bank nem jelentett neki. Komoly problémák voltak a kockázatkezeléssel és az informatikai rendszerrel, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok betartásával is.

A Széchenyi saját tőkéje működésének nagy része alatt elmaradt a jogszabályban előírt mértéktől, hiteleire pedig már évekkel a bank bezárása előtt sem számolták el a szükséges értékvesztést, nem képezték meg a kockázatok miatti céltartalékot – ezekre az MNB-jelentés is emlékeztet. A PSZÁF már 2012 elején tőkepótlásra szólította fel a bankot, mégpedig elég viharos körülmények között. Az esetről értesültek elmondása szerint Szász Károly akkori PSZÁF-elnök berendelte a bank vezetőit (információink szerint Töröcskei más elfoglaltságára hivatkozva nem ment el), és emelt hangon követelte, hogy rendezzék a bank tőkehelyzetét. Később – szokatlan módon – Szász közvetlenül is befolyásolhatta a Széchenyi üzletmenetét, miután Töröcskei kérésére 2014 elejétől a bank üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettese volt. Ám alig néhány hónap elteltével távozott – a HVG értesülései szerint éppen azért, mert a fő tulajdonos nem nézte jó szemmel, hogy Szász minden kihelyezés után maximális céltartalékot képeztetett, lerontva az eredményt.

Mindezek ellenére a kormány milliárdokkal segítette ki Töröcskei bankját. Annak ellenére, hogy a PSZÁF rendszeresen kongatta a vészharangot, amiért a bank tőkéje elmarad a törvényi előírástól; ezt tette közvetlenül az előtt is, hogy az NGM tőkét emelt a Széchenyiben. A bank tőkéje ugyanis 2012 végére ismét az előírt minimum alá csökkent, hiába hajtott végre a T&T korábban – a Széchenyitől kapott hitelből – tőkeemelést.

Az intő jelek ellenére az NGM tulajdonossá vált a magánbankban. A tőkeemelés előtt olyan részvényesi megállapodást kötött a T&T-vel, mely szerint az állami tulajdonszerzésig keletkezett veszteségeket és tőkehiányt kizárólag a T&T-nek kell rendeznie. Bankvásárlások során gyakori az ilyen kockázatokat csökkentő megállapodás. A T&T az MNB vizsgálati jelentése szerint később külön nyilatkozatban is vállalta, hogy 2014. június 30-áig végrehajtja a szükséges tőkeemelést. Ez aktuálissá is vált, mivel veszteséges működése miatt a Széchenyi saját tőkéje ismét a jegyzett tőke alá csökkent. Ezért az akkor már a jegybank részeként működő felügyelet 2014 áprilisában felszólította a bankot, hogy június 30-áig feleljen meg a tőkeelőírásoknak. Emellett rendkívüli adatszolgáltatásra is kötelezte.

A Széchenyi 2014. június 2-ai közgyűlése úgy döntött, hogy Töröcskei cégének két lépésben 12 milliárd fölé kell emelnie a bank 6,1 milliárdos alaptőkéjét: legkésőbb június 30-áig 2,95 milliárd, augusztus 1-jéig további 6,1 milliárd forinttal. A T&T azonban az első emelést nem hajtotta végre, az MNB jelentése szerint hosszabbítást kért. Töröcskei tavaly december végén újságíróknak azt állította, hogy a forrást a Russian Industrial Investment Fund biztosítaná, mellyel előrehaladott tárgyalásokat folytatnak. A terv szerint az orosz állami hátterű szervezet 80 százalékos részesedést szerzett volna a T&T-ben, ami közvetve, a tőkeemelés nyomán 75 százalék plusz 1 szavazatnyi befolyást biztosított volna neki a Széchenyiben. Bár már bőven túl voltak a június végi határidőn, az MNB július 25-én engedélyezte a határidő július 30-áig való meghosszabbítását. S az új lejártának napján a T&T – az MNB vizsgálati jelentése szerint – dokumentumokkal alátámasztva igazolta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek, hogy mindkét tőkeemelést befizette. Ám ez meglehetősen hamar valótlan tartalmúnak bizonyult, a Széchenyi ugyanis már másnap tájékoztatta Vargát arról, hogy mégsem történt meg a tőkeemelés. A miniszter szokatlan türelemről tanúbizonyságot téve elfogadta azt a mentegetőzést, hogy az orosz szervezettől már dokumentumok és szerződések vannak a külföldi forrás rendelkezésre állásáról, s a pénzt – összesen mintegy 9,5 milliárd forintot – egy kft veszi majd fel és hitelezi tovább a T&T-nek. Az EU és az Egyesült Államok által Oroszországgal szemben meghirdetett gazdasági-pénzügyi szankciók miatt azonban csúszott az ügylet, ezért a T&T újabb hosszabbítást kért.

Augusztus 8-án és 13-án megint közgyűlést tartott a bank, és ismét arról döntött, hogy két lépésben, 12,244 milliárd forintra emeli az alaptőkét a T&T. Az első 2,95 milliárd forintos részlet újabb határideje szeptember 12-e, a második, 6,6 milliárdosé október 31-e volt. Az NGM a szavazáson tartózkodott, de még ekkor is reménykedett, hiszen kifejezte, támogatja a T&T-t, és bízik a tőkeemelés sikerében.

Ám a Töröcskei-cég ezúttal sem teljesítette az első tőkeemelést, ehelyett még újabb halasztást kért az MNB-től. És láss csodát, a bankok bankja ebbe is belement: a határidőt kitolta október 31-ére, azzal, hogy a teljesítést november 5-éig kell igazolni. Végül a legutolsó határidőre sem történt meg a tőkeemelés, ezért az MNB november 4-én felügyeleti biztosokat rendelt ki a bankhoz. Ezt követően bő egy hónap múlva a jegybank visszavonta a Széchenyi Bank működési engedélyét. A bank azóta végelszámolás alatt áll.