Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A frissen végzett egyetemisták-főiskolások harmada tervez külföldi munkát a következő öt évben – derül ki a legfrissebb diplomás-pályakövetési vizsgálatból (dpr), amit ezúttal a 2009-ben, 2011-ben és 2013-ban abszolutóriumot szerzettek körében végeztek.
A 2014 tavaszán, 33 felsőoktatási intézmény által összegyűjtött adatokból az is kiderül, hogy minden nyolcadik egyetemista kipróbálta magát külföldön: a megkérdezettek 7 százalékának volt már külföldi munkahelye, további 6 százalékuk pedig a megkeresés időpontjában is ott dolgozott. Igaz, 39 százalékuk nem felsőfokú végzettséghez kapcsolódó munkát végez, különösen jellemző ez a bölcsész-, agrár-, közigazgatási, társadalom- vagy sporttudományi diplomával rendelkezőkre. A frissen végzettek közül csupán a kezdő jogászok, a közgazdászok és a pedagógusok körében átlag alatti a költözési hajlandóság.
A legtöbben Németország, Ausztria és az Egyesület Királyság felé veszik az irányt. Nyelvi akadály nem gátolja őket, a dpr adatai szerint ugyanis a végzettek csaknem mindannyian beszélnek angolul, míg a német nyelv ismerete háromnegyedes. Különösen jók a nyelvtudás terén az orvosi és a gazdaságtudományi diplomát szerzettek. A pályakezdő diplomások tíz százaléka egyébként már a felsőfokú tanulmányai alatt bekapcsolódott a nemzetközi hallgatói mobilitásba, azaz szerzett magának – jellemzően valamilyen tanulmányi – ösztöndíjat.
AFP / Lieven Van Assche
A frissdiplomások 45 százaléka már az abszolutórium megszerzésekor is főállásban dolgozott, és a válaszadók megközelítőleg 60 százaléka végzett tanulmányai alatt a szakterületéhez kapcsolódó munkát. Erre leginkább az informatikai, a pedagógus- és a sporttudományi képzési területek hallgatóinak nyílt lehetőségük az egyetemi évek során.
A foglalkoztatott pályakezdőknek a dpr adatai szerint több mint fele dolgozik a magánszféra vállalatainál, kétharmadukat magyar tulajdonú vállalatok alkalmazzák. A közszféra és a hazai tulajdonban lévő cégek az átlagnál lényegesen nagyobb arányban foglalkoztatják a nőket, mint a férfiakat. Míg az oktatás, a közigazgatás és az egészségügy területén felülreprezentáltak a nők, a feldolgozóiparban és az információ-kommunikáció ágazatokban működő munkáltatóknál a férfiak aránya magasabb. Az önbevalláson alapuló adatok szerint a Magyarországon elhelyezkedett frissdiplomások havi nettó átlagjövedelme 179 450 forint, a külföldön dolgozók keresetét is figyelembe véve 196 760 ezer forintos havi nettó átlagjövedelmekről számoltak be az érintettek. A férfiak és nők közti különbségek a jövedelmekben is jelentősek: a Magyarországon foglalkoztatott frissdiplomások közül a férfiak átlagosan havi 55 ezer forinttal keresnek többet a nőknél.
