Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Akcióba lendült a Veszprémi Járási és Nyomozó Ügyészség ügyésze: újságírók előtt elmondta, a vörösiszapper vádlottjai igenis büntetőjogi felelősséggel tartoznak. És mivel szerintük a törvényszék a közveszély kialakulásának napját tévesen tette 1998. december 23-ára, ez majd másodfokon lehetővé teszi a vádlottak felelősségre vonását. Csütörtökön a kormány "nyomatékosan felhívta a hatóságokat", hogy fellebbezzenek az ítélet ellen.
A vádat képviselő fellebviteli főügyészség ügyésze szerint üzemeltetési és belső ellenőrzési hiányosságok miatt büntetőjogi felelősséggel tartoznak a vörösiszapper vádlottjai.
Fejes Péter a Veszprémi Járási és Nyomozó Ügyészség épületében pénteken azt mondta a Veszprémi Törvényszék csütörtöki felmentő ítéletére reagálva, hogy az ügyészség minden jogi eszközzel élni fog az elkövetők felelősségre vonása érdekében.
Könnyen lehet, hogy az ügyész nyilatkozatának köze van a kormány csütörtöki állásfoglalásához. A kabinet Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár útján közölte: felháborítónak tartja, hogy olyan súlyú ügyben, mint a vörösiszap-katasztrófa, amelynek tíz halálos áldozata is volt, nincsenek felelősök. Tuzson Bence azt mondta: arra szeretnének törekedni, hogy az igazság győzzön, ezért "nyomatékosan felhívják" a hatóságokat, hogy fellebbezzenek az ítélet ellen, mert "az igazságnak ki kell derülnie".
Fejes Péter ügyész pénteken kifejtette: álláspontjuk szerint a vádlottak felelősséggel tartoznak a katasztrófa bekövetkezte utáni magatartásukért is, hiszen akkor nem értesítették haladéktalanul a hatóságokat és az önkormányzatokat.
Közölte, szerintük a törvényszék a közveszély kialakulásának napját tévesen tette 1998. december 23-ára, ez a tény másodfokon lehetővé teszi a vádlottak felelősségre vonását.

Mint arról beszámoltunk, a Veszprémi Törvényszék első fokon felmentette a vörösiszapper mind a tizenöt vádlottját a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése vádja alól. A törvényszék szerint a katasztrófa oka "altalaj eredetű stabilitásvesztés" volt.
A vádlottak között volt a felszámolás alatt álló Mal cégvezetője, műszaki szolgáltatási igazgatója, a labor-és környezetvédelmi vezetője és a hidrátgyártás üzemvezetője is – az iszaptározót korábban ellenőrző zöldhatóság viszont nem.
A Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti X-es tározója 2010. október 4-én szakadt át, ennek következtében Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt több mint egymillió köbméter vörösiszap és erősen lúgos víz elegye öntötte el. A katasztrófa következtében tíz ember vesztette életét, csaknem háromszázan szorultak egészségügyi ellátásra, és százhúsz ember került kórházba. A károsultak száma meghaladta a hétszázat, 358 ház pedig lakhatatlanná vált.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Egy társaság bármikor dönthet arról, hogy egy másik devizanemben vezeti a könyvelését?
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2026. június 3. és 2026. június 30. között.
A varsói képviselet vezetőjéről már tudni lehetett, hogy haza kell jönnie, egy frissen kinevezett államtitkár pedig már hónapokkal ezelőtt elbúcsúzott az állomáshelyétől.