Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Aszódi Attila, aki rendszerint éles kirohanásokat intéz mindenki ellen, aki nem helyesli eléggé a Paks II. beruházást, legújabb blogbejegyzésében Nissan Leaf autót reklámoz.
"Számomra minden idők legjobb energetikai tárgyú reklámja a Nissan Leafé, ami kiválóan érzékelteti, hogy milyen nagy szerepet játszik a villamos energia a mindennapi tevékenységünk, eszközeink lokálisan tiszta áramellátásában" – kezdi friss blogposztját Aszódi Attila, az új paksi atomerőmű kormánybiztosa.
Aki azonban azt gondolja, hogy a reklámnak is beillő felütés után is az elektromos járművekhez intézett hozsanna következik, csalódni fog. Aszódinak ugyanis e felütésből (is) azt sikerül kibontja, hogy építsünk atomerőművet.
A gondolatmenet onnan indul, hogy ha Magyarországon 2020-ban 50 ezer elektromos autó futna az utakon, akkor azok akkutöltési műveletei nagyobb energiagényként jelentkeznének a rendszerben, mint amire a ma a szélenergia-termelésünk képes. (Azt, hogy miért csak 329 MW beépített szélenergia-kapacitása van Magyarországnak, és ezzel hogyan lett a régió zöldenergiás fekete lyuka, számos alkalommal megírtuk; legutóbb például itt, itt, itt és itt is) Tehát – fűzi tovább a kormánybiztos a gondolatmenetét: már 50 ezer elektromos autó esetében is Paks II.-re volna szükség.
Ehhez az 50 eser autóhoz azonban tartozik némi magyarázat: már azon túl, hogy Magyarországon jelenleg jó, ha pár száz elektromos (inkább hibrid) autó fut. Meg azon túl, hogy a világ leginkább elektromotorizált országában, Norvégiában is csak ideális célként szerepel az 50 ezres limit, amit – ha minden jól megy – 2017 végére el is érnek. Meg még azon túl is, hogy minálunk az utóbbi 10 évben nem sikerült eladni 100 ezer új autót sem – nemhogy elektromosat. De azt az egy dolgot mégsem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az elektromos autók terjedését a "háztáji" villamosenergia-termelő erőművek beüzemelési kedve is követni, esetenként hajtani kezdte. Vagyis: a napelemek a háztetőre, energiatároló rendszerek a garázsba, a pincébe filozófia megvalósítási kedve rohamtempóra váltott, és így érthetőbb, hogy Elon Musk, a Tesla első embere miért mond olyanokat, hogy ha a Teslára egyszer majd gazdasági sikertörténetként tekintenek vissza, akkor azt nem az autók miatt teszik majd, hanem a háztartási méretű akkumulátorok korának megteremtéséért.
Aszódi Attila azonban most sem képes átugrani a saját árnyékát: posztja végén lényegében arról ír, hogy: isten mentse meg Magyarországon attól, hogy 3 millió elektromos autója legyen. Azért, mert azok (évi 15 ezer kilométeres menetfutással számolva) a jelenlegi áramfogyasztásunk 17 százalékát tennék hozzá a rendszerigényhez, és mert "ezek egyidejű töltésébe ugyanakkor még belegondolni sem jó, olyan nagy teljesítményigény-növekedést jelentenének, ami a magyar erőművek mostani beépített kapacitását többszörösen meghaladja".
Szerintünk meg ehhez az adathoz az a komment illik leginkább, hogy: ó, bárcsak itt tartanánk!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
A Blinken OSA Archívum most közzétett dokumentumai mindennél beszédesebbek.
Indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! A héten: befagyott klímaprogram és szépségipari balesetek.