Az elektronikus jegyrendszer bevezetéséhez az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 54,5 millió euró hitelt biztosít, míg a Fővárosi Önkormányzat körülbelül 4,3 milliárd forintot bocsát a BKK rendelkezésére.
A lap megkérdezte, hogy az eddig lehívott összeget pontosan mire költötték. Azt válaszolták: „a BKK az elektronikus jegyrendszerre lehívott összeget a szállító által benyújtott és igazolt számlák kifizetésére fordította”. Két ütemben, 2015 áprilisában és decemberében hívtak le eddig pénzt.
A BKK szerint minden menetrend szerint történik. Először több száz a BKK-s dolgozó kapta meg tavaly decemberben a tesztkártyát, és megkezdődött az elektronikus jegyrendszer első próbaüzeme. Mivel az elektronikus jegyrendszer teljes bevezetése után körülbelül másfél millió kártya kerül forgalomba, ennek kiemelt jelentősége van a folyamatban – állítja a BKK.


Most tehát a kibocsátást tesztelik, a kártyák használatát egyebek mellett azért sem gyakorolhatják a BKK-dolgozók, mert még nem helyeztek el egyetlen kártyaleolvasót sem. A tesztkártyák kibocsátásával párhuzamosan további két területen kezdik meg, illetve folytatják a fejlesztést.
Egyrészt a központi hardver- és szoftverrendszerek, adatkapcsolatok és tranzakciós rendszerek elkészítésén dolgozik a BKK a Scheidt & Bachmannal közösen, másrészt a Futár rendszerhez hasonlóan fel kell szerelni az érvényesítőkészüléket a rendszer 2017. decemberi üzembe helyezéséig.
Körülbelül 2500 járműre tízezernél is több új érvényesítőkészülék kerül majd. A metró mellett a kapuval nem lezárható HÉV-állomásokra 450 érvényesítőkészüléket telepít a BKK.
A kivitelezést ez év második felében kezdi meg a szállító, a start pedig 2018-ban lesz – ígérik.