Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Csak néhány hete jelent meg a felhívás 420 milliárd forintnyi szennyvízberuházásra, az Európai Bizottság máris a közbeszerzés leállítását kérte – közölte a VG.
A lap úgy tudja, az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (Olaf) is érkezett már bejelentés a megatenderrel kapcsolatban, amely szerint az állami megrendeléssel a legnagyobb piaci szereplőket – mint a mélyépítésben nehézsúlyúnak számító Duna Aszfalt Kft., a Mészáros és Mészáros Kft. vagy a Békés Drén Kft. – stafíroznák ki a következő négy évre.
Brüsszel azonban a lap szerint nem az esetleges korrupciógyanú miatt akasztaná meg a tendert, hanem mert a lebonyolításhoz választott központosított keretmegállapodásos módszert komplex infrastruktúrafejlesztésre alkalmatlannak, költségesnek, ráadásul versenyellenesnek találja. A kiíró ugyanis a 70 milliárdos tömbökhöz illő, méretes referenciákat kér – például az utóbbi három évben 15 milliárd forint árbevételt a közbeszerzés tárgyából –, ezzel pedig a bizottság szerint kizár egy sor vállalkozást a versenyből.
A tendert a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. az ország hat régiójára, 70-70 milliárd forintos darabokban írta ki. Nem adott települések konkrét beruházására kér ajánlatot, hanem helyszíntől függetlenül egyes munkanemekre, például bizonyos hosszúságú vezetéképítésre vagy általában szennyvíztisztító műre. Ezen az alapon választják ki régiónként a négy nyertest, a konkrét projektekért pedig már csak ők versenyezhetnek.
Egyedi, konkrét projektenként kiírt pályázatokon, amelyek költsége jellemzően 800 millió és 3 milliárd forint között szóródik, a kkv-k is eséllyel indulhatnának. Ennek elmaradását találja a legaggályosabbnak a bizottság, mivel a gyenge versenyben nem várható ádáz árharc sem, vagyis a felállás nem szolgálja az unió pénzügyi érdekeit.
A bizottság levelében azt is érzékelteti, hogy a közbeszerzéseket lebonyolító állami szervezet, a Nemzeti Fejlesztési Programiroda beiktatása a hatékonyságot növeli, hanem inkább kiadásokat, és problémákat generál. A szakembergárda duplikálása helyett költséghatékonyabb és versenybarátabb lenne a konkrét projektek kedvezményezettjeinek közvetlen segítése, például sztenderdizált tenderdokumentációval, illetve szakértelemmel – írta a brüsszeli bizottság a magyar hatóságoknak.
