Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
„Megérezték a pénz szagát” – így kommentálta a pécsi Zsolnay Manufaktúra Zrt. ellen minap a cég hitelezője által kezdeményezett felszámolási eljárás hírét a szír származású, svájci állampolgár többségi részvényes, Bachar Najari. A cég hónapok óta a helyi újságok címlapján szerepel, a helyi sajtó sorra kapta a Zsolnay rossz hírét keltő információkat, ám Najari mindeddig nem gondolta komolyan, hogy mindez ide torkollik.
Aztán a helyzet egyre rosszabb lett, amikor múlt héten a Páva Zsolt vezette pécsi helyhatóság a dolgozók többségét is magához édesgette: frissen gründolt Ledina Kerámia Kft.-je átvett mintegy 130 Zsolnay-alkalmazottat. Kérdés ugyanakkor, hogy
miből fizeti ki a dolgozókat a jövő hónap elején,
egyelőre ugyanis természetesen nincs munka a közpénzből élő cégnél. A terv viszont nyilvánvalóan az lehet, hogy hamarosan legyen.
A Zsolnay-család két leszármazottja éppen a közelmúltban jegyeztette be a maga nevére a védjegyet, tőlük adott esetben könnyen megszerezheti azt a Ledina, ha az eredeti Zsolnay-cégnek vége lesz. Az pedig figyelemreméltó tény, hogy a pécsi önkormányzat ügyvédje, Szabó Iván jár el a Zsolnay-örökösök, Mattyasovszky Zsolnay Viktor és Zsófia nevében is, akik beszálltak a védjegyküzdelembe. Szabó volt egyébként az, aki korábban a pécsi vízmű einstandolását is levezényelte.
Lassított összeomlás: így megy tönkre az egykori magyar büszkeség
Kormányzati támogatással megvalósuló ellenséges kivásárlás előkészítése, vagy éppen a gyár és az itteni munkahelyek megvédése? Homlokegyenest ellenkezően vélekedik a szebb napokat látott Zsolnay-gyár többségi és kisebbségi tulajdonosa arról, hogy a kormány stratégiailag kiemelt cégnek nyilvánította a minap a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-t.
A Najari elleni lépések nagyjából a múlt ősszel kezdődtek, amikor a West Hungária Bau emberei szemlét tartottak a gyárban – az önkormányzat hivatalos papírját lebegtetve. Najariék most azt állítják, úgynevezett szerzési ajánlatott tett is nekik akkor Paár Attila milliárdos üzletember cége: 50 százalékot és a menedzsmentjogokat szerették volna maguknak. (A WHB nem válaszolt több héttel ezelőtt kérdéseinkre.)
Zsolnay porcelánkiállítás a várban a volt honvéd főparancsnokság helyén 2014 augusztusában.
Stiller Ákos
Márpedig a nemrég a miniszterelnöki vő, Tiborcz István Green Investments and Solutions Kft.-jét is bekebelező cég uniós milliárdokra tehet szert, ha az elavult termelőeszközökkel működő manufaktúrát felturbózza. Éppen a napokban jelentette be a kormány például az Iparművészeti Múzeum 25 milliárd forintos rekonstrukciójának startját. Érdekesség, hogy a Várbazár felújításakor nem kért a WHB a Zsolnay-portékákból, sőt a pécsi Zsolnay-negyedben sem mindent a helyi manufaktúra szállított.
Érdekes módon csak most lett megmentendő hungarikum a Zsolnay.
Megvárták, amíg több mint egymilliárd forintot beleteszek a saját vagyonomból.
– fakadt ki Najari. Az igazi nagy csapást aztán az állami Magyar Fejlesztési Bank mérte a cégre, amikor május 13-án azt követelte, hogy 10 napon belül fizesse ki a 413 millió, kamatokkal növelt hiteltartozását. Cséplő Petra, az igazgatóság elnöke – Najari felesége – azt állítja, sem a szerződésszám, sem az összeg nem stimmelt. Mindazonáltal a bank még a határidő lejárta előtt azt közölte, hogy eladta a követelését – a HVG információi szerint nagyjából negyedáron – egy hazai építőipari cégnek. A kiemelt stratégiai gazdálkodó szervezetek felszámolása esetére szóló szabályok szerint pedig pillanatokon belül vagyonfelügyelőt rendelhetnek ki a Zsolnayhoz.
Amikor a luxusórabizniszben érdekelt, szír származású svájci állampolgár 2013-ban bevásárolt a Zsolnayba, megváltóként ünnepelte őt a város. A bizalom akkor kezdett elromolni, amikor Najari a beígért további 300 millió forint készpénzes tőkeemelés helyett az egykori hajmáskéri szovjet laktanya területén egy 3,5 hektáros ingatlan – és rajta bónuszként egy százéves műemlék víztorony – apportjával növelte 2,153 milliárd forintra az alaptőkét.
A kisebbségi tulajdonos Pécs Holding ekkor
nem az értéket kérdőjelezte meg jogi úton, hanem a tőkeemelés módját,
márpedig az annak jogszerűségét kimondó másodfokú ítéletet a Kúria is jóváhagyta. Az önkormányzat akkor dühödött fel igazán, amikor Najariék 2014-ben minden uniós országban érvényes közösségi védjegyoltalmat szereztek a Zsolnay névre – csakhogy Cséplő Petra cége, a Swiss Art Kft. számára. A Swiss Art viszont később átadta a védjegyet a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-nek.
Miközben az önkormányzat hónapok csőd közeli állapot miatt riogatott, Najariék azzal büszkélkednek: 2013-ban egyetlen év alatt megfelezték a cég veszteségét, s összesen nyolc márkaboltot nyitottak – ebből ötöt Budapest belvárosában. Idén pedig biztosan nyereséges lenne a cég, nagyrészt két nagy, összesen 500 millió forintot hozó építőipari megbízásnak köszönhetően: az egyik a budai Várban a Szent István-terem, a másik a belvárosban a Párisi-udvar rekonstrukciója.
Bepereli a Zsolnay a Magyar Fejlesztési Bankot
A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. érvénytelenségi pert indít, amiért a Magyar Fejlesztési Bank május 18-án felmondta a vállalat 413 millió forintos hitelét - közölte a társaság csütörtökön. A manufaktúra ezt Páva Zsolt pécsi polgármesterének címzett csütörtöki keltezésű, nyílt levelében közölte, amelyet Treitz Ferec cégvezető írt alá.
