Demján Sándor állítja, ha nem lép közbe Orbán Viktornak írt levelével, akkor Spéder Zoltán további 80-100 milliárd forint jövedelmet vont volna ki a takarékszövetkezetekből. Az üzletember csütörtöki sajtótájékoztatóján is kíméletlenül ostorozta bankártársát, és olyan kijelentésekig ment el, hogy szerinte Spéder az FHB Jelzálogbank élén „megtervezett bűnszövetkezetként” próbálta kisemmizni a takarékszövetkezeteket.

Röpködtek a milliárdok

A milliárdos üzletember arra hivatkozott, hogy miközben a kormány által elindított integráció előtt, 2012-ben a takarékszövetkezeti rendszerben még 10 milliárd forint adózott eredmény keletkezett, addig szerinte 2015-ben a takarékoknál már egymilliárd forintot sem ért el ez az összeg. Azt állította, hogy eközben a takarékszövetkezetek élére állított központi bankban, a Takarékbankban 3,2 milliárd forint nyereség keletkezett.

Orbán Viktor és Spéder Zoltán 2011-ben

Túry Gergely

Ez utóbbi összegből Demján szerint részben osztalékot kapott az FHB, részben pedig a bankcsoport számtalan megbízáshoz jutott a takarékszövetkezetektől. Ám ezek hiába rúgtak újabb milliárdokra az FHB-csoport bevételeiben, a milliárdos azt hangoztatta, hogy az FHB Jelzálogbank 2015-ben is 10 milliárd forint veszteséget produkált. Demján Sándor súlyos tőkehiányról beszélt az FHB-nál. Egyben azt fejtegette, hogy tudomása szerint Spéderéknek további terveik is voltak, méghozzá magántulajdonban lévő részjegyeket vásároltak volna, és így jutottak volna további pozíciókhoz és vagyonhoz.

(A részjegyek jelentőségének megértéséhez Demján Sándor elmondta, hogy annak idején, a hatvanas években kisemberek milliós nagyságrendben vásároltak részjegyet a takarékszövetkezetekben 100, 200 forintért, és ebből jött össze a vagyon. Miután szövetkezetekről van szó, nem részvénytársaságról, itt egy részjegy egy szavazatot ér, és a vagyon közös, feloszthatatlan.)

Paktum Orbánnal

Az üzletember szerint négy pontban állapodott meg Orbán Viktor kormányfővel.

1. a takarékszövetkezeti integráció legfőbb célkitűzése a szövetkezeti és közösségi vagyon gyarapítása, nem pedig a széthordása;
2. az integráció révén nő a szövetkezetek közvetlen részesedése a bankszektorban, nem pedig csökken;
3. a profitcentrum a szövetkezetek összessége, nem pedig a Takarékbank, és semmilyen jövedelmet nem lehet elvonni a szövetkezetektől;
4. független szakértők tisztázzák, hogy az integrációnak mi volt az eredménye, hol folyt el jogtalanul jövedelem, és ezért felelnek is a döntéshozók

Mindennek hatására személycserék lesznek a Takarékbank és a Szövetkezeti Hiteintézetek Integrációs Szervezete élén, ahol eddig számos volt és jelenlegi FHB-s bankár ült. E mellett az átalakítás levezénylésére kormánybiztost neveznek ki. Ha ez nem történik meg, akkor Demjánék szervezete, az OTSZ megvonja bizalmát a kormányzattól.

A vizsgálat a pénzügyi felügyelet szerepét betöltő Magyar Nemzeti Banknál már el is kezdődött – számolt be róla Demján Sándor. A jogalkotás sem zárult még le az integrációs törvény múlt heti módosításával. Az üzletember legalábbis azt mondta, ígéretet kapott arra, hogy a jövőben a Gazdasági Versenyhivatalnak is lehetősége lesz vizsgálni a takarékszövetkezeti rendszert, amit a 2013-ban elfogadott törvény kizárt. A jogalkotásban immár az OTSZ is részt vesz, Demján már tárgyalt a nemzetgazdasági miniszterrel és az MNB elnökével is.

Rossz tanácsadók?

Demján Sándor kitartott amellett, hogy Orbán Viktort félrevezették, amikor megengedte ezt az átalakítást. Az üzletember elmondása szerint az OTSZ nem állt ellen a változásoknak, csak azt mondta, hogy ez 10-15 évbe telik, míg Spéderék gyorsabb ütemet ígértek, ezért kapták meg a megbízást.

Orbán állítólag azzal magyarázkodott, hogy az ő vezetői metódusa szerint kezdetben megbízik abban, akit egy feladattal megbíz, és így azt is lehetővé teszi, hogy annak a törvényalkotásra is befolyása legyen. Demján szerint a kormányfő azt mondta: eszébe sem jutott az, hogy – mint a milliárdos fogalmazott – „ilyen eltulajdonlásra sor kerül”.

MTI / Szigetváry Zsolt

Most viszont – így Demján – Orbánt állítólag meggyőzték a számok, melyek azt mutatták, hogy csökkent a takarékszövetkezetek jövedelmezősége.

Az üzletember arra is felhívta a figyelmet, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, amely kisebbségi tulajdonnal rendelkezik az FHB Jelzálogbankban, már nem szavazta meg a bank tavalyi évről szóló mérlegbeszámolóját, és nem adott felmentést az igazgatóságnak a felelősség alól.

Demján ugyanakkor nem beszélt arról, hogy a takarékszövetkezeti integrációt már 2013-ban is egy kormánybiztos irányította, vagyis ez sem garancia mindenre. Igaz, az akkori kormánybiztos Vojnits Tamás volt, aki fél évvel korábban még az FHB vezetőségében ült.