Oroszország kiemelt gazdasági, kereskedelmi és energetikai partnere Magyarországnak – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar–orosz kormányközi gazdasági bizottság ülését követően szerdán, Budapesten. A tárcavezető, aki egyúttal a bizottság társelnöke is, sajtótájékoztatóján elmondta, hogy kedden döntés született az Oroszország elleni uniós szankciók meghosszabbításáról, ezt Magyarország álláspontja szerint helytelen és antidemokratikus módon hozták meg, a kérdést a lehető legmagasabb szinten kellett volna megvitatniuk a tagállamoknak (a mostani döntés az EU-országok unióhoz akkreditált nagyköveteinek értekezletén született). 

A miniszter szerint Magyarország a döntés meghozatalának módját vitatja, és nem fogadja el, hogy "fű alatt, sunyi módon született döntés" egy ilyen rendkívül fontos ügyben. Úgy véli, tisztázni kellett volna, hogy a szankciók hozzájárultak-e, és ha igen, mennyiben a minszki megállapodások teljesítéséhez. Hozzátette: van egy olyan kezdeményezés, mely szerint  az idén ősszel az állam- és kormányfők megvitatják a kérdést, és hazánk ezt "jobb híján támogatja", mivel így lesz konzultációs lehetőség.

Szijjártó Péter közölte: az európai és világpolitikai fejlemények miatt a kétoldalú együttműködésben jelentős visszaesés következett be, ami komoly veszteséget okozott a magyar gazdaságnak és vállalatoknak. Az elmúlt két és fél évben a magyar vállalatok 4,5 milliárd dollár exportlehetőségtől estek el – tette hozzá. Elmondása szerint a szerdai ülés célja az volt, hogy minden, a szankciók által nem érintett területen fokozzák az együttműködést és hozzájáruljanak ahhoz, hogy fennmaradjon a lehetősége az EU–orosz pragmatikus együttműködés újraépítésének, amikor ehhez a politikai feltételek is adottak.

Három terület volt fókuszban: az energetikai kérdések, a magyar vállatok oroszországi beruházásai, illetve a harmadik piacokon való közös fellépés lehetőségei.

Szijjártó az energetikai kérdésekről szólva elsőként azt közölte, hogy a Paks II. projekt Magyarország energiabiztonsága szempontjából a legfontosabb beruházás. De a felek arról is tárgyalnak, hogy az MVM bevonható-e a Roszatom által máshol megvalósítandó beruházásaiba. A tárcavezető visszaidézte: hazánk módosította a hosszú távú gázvásárlási megállapodást, amely 25 milliárd köbméter gáz lehívásáról rendelkezik, s mely így 2019 végéig garantálja a biztonságos gázellátást. Az árazás Szijjártó elmondása szerint Magyarország számára kedvezően változott.

A miniszter szerint a magyar vállalatok elsősorban mezőgazdasági beruházásokba foghatnak Oroszországban, épül egy takarmánygyártó üzem, valamint egy húsgyár építését is most készítik elő. A harmadik piacokkal kapcsolatban szóba került egy magyar–orosz konzorcium, mely vasúti kocsikat gyárt az egyiptomi állami vasúttársaság pályázata nyomán.

A bizottság másik társelnöke, Veronyika Szkvorcova orosz egészségügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy a gazdasági szankciók nem képesek megoldani a politikai problémákat, és hiába minden igyekezet, ha 2015-ben emiatt a kétoldalú áruforgalom több mint 40 százalékkal csökkent – és ez a tendencia az idei év elején is folytatódott. Az orosz miniszter ugyanakkor azt mondta, hogy a két ország fejleszteni akarja az együttműködését, és még vannak olyan projektek, amelyek megvalósításra várnak. Kiemelte a mezőgazdasági beruházások és a gyógyszergyártás jelentőségét, továbbá üdvözölte, hogy Magyarország keresi az együttműködési lehetőségeket az orosz régiókkal.