Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A bolgárok nyolc korsó sört is megihatnak annyi pénzből, amennyiből a norvégok egyet. Ez is kiderül a német statisztikai hivatal összehasonlító vizsgálatából.
Európában óriásiak az eltérések, nagyon különböző összeget kell költeni a melegben olykor életmentő italra. A német statisztikai hivatal részben az Európai Unió hasonló intézményének adataira támaszkodva a vendéglátóhelyek átlagárait vetette össze. A drágasági versenyt Norvégia nyerte, ahol egy félliteres korsó világos sörért 8,65 eurót kérnek. Svájc a második, 7,11 frankkal, azaz 6,64 euróval. A sörügyekben referenciának tekintett Németországban az ár belesimul az európai átlagba, egy korsó 3,76 euró. Két másik, szintén sört kedvelő nyugat-európai államban, Hollandiában és Luxemburgban egy korsó valamivel többe kerül négy eurónál.
Egy korsó, két korsó, sok korsó
Közép-Kelet-Európában persze jóval olcsóbb a sörözés. Csehországban alig több mint másfél euró a korsó átlagára, hasonló kiadásra kell számítani a kocsmába betérő lengyeleknek és románoknak is. Magyarországon is ez az árszínvonal. A sörár tekintetében Bulgária nyeri az olcsósági versenyt, ott 99 euró centért már lökik a korsót. A vizsgálat kizárólag a sör árát vette figyelembe, a minőséget nem.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
A szervezetben 1990 óta töltött be vezető szerepet.