„Kérjük, az eredeti, földhivatal által érkeztetett adásvételi szerződést küldje meg részünkre” – írta a Fundamenta–Lakáskassza Zrt. egy olvasónknak, amikor ő hitelt szeretett volna kérni a háza visszavásárlásához. A család devizahitele 2 éve dőlt be, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. akkor vette meg a vidéki ingatlant, amit havi 15 ezer forintért adott bérbe nekik.

A bérlet persze jóval olcsóbb az egykori hitel törlesztőjénél, de időközben a család anyagi helyzete sokat javult, és úgy döntöttek, visszavásárolnák a házukat. Az önerő és a csok mellett egy újabb, ezúttal már természetesen sokkal alacsonyabb kamatozású forinthitelbe vágnának bele, annál is inkább, mert az eszközkezelő igen jó áron adná nekik vissza egykori saját házukat.

A hiteligénylésnél azonban két falba is beleütköztek:

• A pénzintézetek (nem csak a Fundamenta, hanem például az OTP is) az adásvételi szerződést kérték, csakhogy az eszközkezelő azt állította, hogy ilyet nem adhat. A vevőnek kell nyilatkoznia, hogy visszavenné az ingatlant, amelyen nincs rezsitartozása.
• Másrészt viszont az eszközkezelővel sem tűnt egyszerűnek a dolog, mert azt kérte, hogy 15 naptári napon belül tegyék le a vételárat. Ember legyen a talpán, aki ma Magyarországon ennyi idő alatt hitelt kap csokkal együtt.

Amit a bank kér, az jogilag kizárt

Megkerestük az eszközkezelőt, amely meg is erősítette az álláspontját. „A visszavásárlási jognak pontosan az a lényege, hogy a visszavásárlási jog jogosultja egyoldalú nyilatkozattal hozza létre az adásvételi szerződést, ezért ebben az esetben a bank által megkövetelt adásvételi szerződés jogilag kizárt” – írták a feltett kérdéseinkre.

Ezek alapján úgy tűnik, a banki oldal nincs kellően felkészülve arra, hogy hasonló eseteket kezeljen. Ami annak fényében egyébként valamennyire érthető is, hogy – az eszközkezelőtől kapott tájékoztatás szerint – idén júniusig összesen csak 94 ingatlant vásároltak vissza korábbi tulajdonosaik, és csak további 37 ügy volt folyamatban. Az ingatlanpiac pezsgését nézve tehát az egykori devizahiteleseknek ez a köre ma marginálisnak tűnik.

A Fundamenta–Lakáskassza érdeklődésünkre azt mondta, hogy az ügyben cégen belüli jogi egyeztetésre volt szükség, és ezek után úgy döntöttek, nem kérnek adásvételi szerződést az ügyféltől. A visszavásárlási jogról lemondó nyilatkozatot az eszközkezelő vételárra vonatkozó közlésével együttesen döntésre alkalmas iratnak tekintik.

A konkrét eset tehát megoldódni látszik, már csak a fizetési határidők tűnnek extrém szorosnak. Az eszközkezelő ugyan azt közölte, hogy „a 15 napos fizetési határidőt eddig minden esetben módosította 90 napra, amennyiben a vásárláshoz szükséges hitel felvétele miatt erre szükség volt”. A Fundamentánál azonban mást mondanak. "Némely ügyfelünk tapasztalata szerint nem minden esetben hosszabbít a NET, a jogszabályi határidő valamint a bírálat átfutása nehezen tud összecsengeni, alapvető probléma, hogy pontos vételár közlésének hiányában nehezen bírálható el egy hitelügy, azzal is számolva, hogy a vételár közlésétől számított 15 napon belül kell a kifizetést teljesíteni.

Az OTP Bank kérdésünkre azt válaszolta, hogy az ügyfél a visszavásárlási szándékát egy egyoldalú, ügyvéd által ellenjegyzett kötelezettségvállaló nyilatkozatban teheti meg, amelyet az eszközkezelőtől kap, és amelyet az eszközkezelőnek illetve a banknak is be kell nyújtania. Ezt követően a NET Zrt. kiad a hitelező pénzügyi intézménynek egy tulajdonosi nyilatkozatot, amely szerint, ha beérkezik a vételár a fizetési határidőig, - amelyet a hitelfelvételre figyelemmel 90 napban határoznak meg - akkor kiadják a bejegyzési engedélyt a ügyfélnek.

Elillanó hónapok

Még a három hónap is hamar elillan, hiszen a fenti konkrét esetben a család például – a postai átfutást is beleszámolva – 23 naptári napot várt csak arra, hogy a pénzintézet házon belül kiderítse: kell-e egyáltalán adásvételit bekérnie, vagy sem.

Olvasónk ezen kívül azt is megtapasztalta, hogy a bankok ma még azzal sem tudnak mit kezdeni, ha valaki csok-támogatást kér ilyen esetben. Bár az eszközkezelő az ügyfeleknek írott tájékoztatóiban kifejezetten felhívja a figyelmet a csok igénybevételének lehetőségére, a bankok ennek ellenére is bizonytalannak tűnnek abban, hogy jár-e ez a támogatás. Abból a logikából kiindulva, hogy a kedvezményes bérlési lehetőség már egyébként is egyfajta támogatás a családnak.

Ezen a ponton tehát újra bankon belüli egyeztetéseket – és türelmet – kérnek az ügyféltől, ami nagyon viszi az időt, és alaposan meghosszabbíthatja a hitelfelvételt.

„Jelenleg folyamatban van egy olyan ügy, melyben az ügyfél tájékoztatása szerint mind csok igénybevételre, mind hitelfelvételre sor kerül, de akadály egyik esetében sem merült fel, a fizetési határidő meghosszabbításával a vásárlás folyamata fennakadás nélkül zajlik” – közölte mindenesetre biztatóan az eszközkezelő.