Ilyen rövid lenne a heti munkaidő? Ami valóban hasznos, az igen – érvel a három közgazdász Amerikából, Kanadából és Németországból. Őket ugyanis nem az érdekelte, hogy ki mennyi időt tölt el a munkahelyén, hanem az, hogy mennyi időt fordít értékteremtő tevékenységre. Az olaszok és a franciák állnak a lista végén, az amerikaiak és a svájciak az elején. Ez akár magyarázat is lehet arra, miért élnek jobban az USA-ban és Svájcban, mint az Európai Unióban. De mi magyarázza azt, hogy az amerikaiak ilyen szorgalmasak lettek, míg az európaiak kevésbé fárasztják magukat pedig a hetvenes években még szinkronban voltak? Az adó és a nyugdíjrendszer – válaszolják a közgazdászok a Bloomberg cikkében. 

Az EU tagállamaiban általában nagyon magasak az adók, vagyis a munkavállalók nincsenek nagyon ösztönözve arra, hogy többet dolgozzanak. Az amerikaiak ugyanis azért is végeztek az első helyen, mert jóval kevesebb szabadságot vesznek ki, mint az európaiak. A nyugdíjas korosztály pedig viszonylag hamar lelép a munka frontjáról Európában, miközben az USA-ban soha ennyien nem dolgoztak a 65+ generáció tagjai közül. 

Az ok az, hogy az európaiak nyugdíjrendszere általában nyugodt öregkort biztosít. Az Egyesült Államokban viszont senki sem veheti biztosra, hogy a nyugdíja nem veszíti el az értékét. Amerikában azért dinamikusabb a növekedés, mert az emberek inkább érdekeltek abban, hogy többet dolgozzanak. A munkahelyek jobban támogatják a többlet teljesítményt az USA-ban, mint Európában, ahol a cégek konzervatívabbak a bérezésben. Kevésbé nézik a teljesítményt, és inkább a hierarchia alapján állapítják meg a fizetéseket. Mindez magyarázhatja az életszínvonal-különbséget Amerika és Európa között, de mi van nálunk?  A három közgazdász szerint Magyarország és Németország egy átlagos munkavállalójának a heti hasznos munkateljesítménye valamivel több, mint húsz óra. Arra már sajnos nem adnak választ, hogy mi az oka a bérekben megjelenő különbségeknek.