szerző:
Torontáli Zoltán
Tetszett a cikk?

Megérte? Mit kezdett a patinás győri céggel az állam, amely az elmúlt hat évben ötezermilliárd forint értékű vagyonra tette rá a kezét? HVG Dosszié, nyolcadik rész.

A tervgazdasági évek sikereit visszaálmodva a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) 2011 novemberében váratlan vételi ajánlatot tett a Rába Nyrt. valamennyi részvényére. Az államnak már majdnem 17 százalékos részesedése volt a patinás győri cégben, mert a korábban einstandolt magán-nyugdíjpénztári vagyonnal együtt ez a pakett is az ölébe hullott. A Rába is vásárolt a saját részvényeiből, az állami MFB Invest Zrt. kezében szintén voltak papírok. Mindemellett az 1997-es tőzsdei bevezetés és privatizáció óta a malajziai DRB volt az egyetlen nagy, szakmai tulajdonos. A mindig háttérben lévő ázsiai befektetővel azonban a kormány még a nyilvános vételi ajánlat megtétele előtt megállapodott, hogy megveszi tőle a 10,85 százalékos részesedését. A Budapesti Értéktőzsdén a cég részvényeinek 65 százaléka forgott akkoriban, ennek nagy részét vélhetően a Pintér István vezetette menedzsment kontrollálta. Az 1997-es privatizáció lényege ugyanis éppen az volt, hogy a társaság vezetőiből kerüljenek ki a fő tulajdonosok.

A vételi ajánlatot részvényenként 815 forinton tette meg az MNV, ami a korábbi hetek árfolyamához képest körülbelül 30 százalékos prémiumot jelentett. A Rába megvétele így összesen 10,1 milliárd forintba került, ebből azonban 1,7 milliárd a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba vándorolt, vagyis az állam szempontjából tulajdonképpen házon belül maradt.

Orosz exportra gyártott futóművek ellenőrzése a győri Rába járműipari gyárának futóműgyártó részlegében 2009-ben.
©

A vétel indoka a magyar gépgyártás zászlóshajójának, azon belül a hazai buszgyártásnak a felfuttatása volt, a csomag azonban ennél jóval több elemből állhatott. Egyrészt a kirívóan nem magas, de kétségkívül gáláns vételár révén megfelelő haszonnal honorálták a menedzsment 14 éves munkáját, de úgy, hogy a cég vezetése továbbra is a régi motorosok kezében maradjon (Pintér István 1980 óta dolgozik a Rábánál, ma is ő az elnök-vezérigazgató). Másrészt a Rába a 2011 előtti években nem muzsikált jól, árbevétele folyamatosan csökkent, a megelőző években többször is veszteséggel zárt. Mivel a következő évekre sem a hazai, sem az exportpiacok nem kecsegtetettek semmi jóval, az átvétel állami mankónak is felfogható volt.

A Rábát egyértelműen protekcionista céllal vette meg az állam, az udvari beszállító szerepét szánta neki. Az elképzelés az volt, hogy a tűzoltóautótól a katonai járművekig minden Győrben készüljön, illetve, a Rába legyen a megújuló magyarországi buszgyártás (egyik legfontosabb) központja. A nagy terv megvalósítása azonban döcögősen indult. Csak 2013 elejére sikerült állami közvetítéssel tető alá hozni egy megállapodást a Volvóval, a BKV és a regionális Volán társaságok pedig 2014-től kezdtek el rendelni az együttműködés közös buszaiból. A projekttel szakmai források szerint két probléma akadt: egyrészt a széria nem volt megfelelően nagy, másrészt a gyártásban a hozzáadott érték jelentős részét a Volvo vitte el. A tűzoltóautókra és katonai járművekre is kapott ugyan a megrendeléseket a Rába a katasztrófavédelemtől és a honvédségtől, ám ezek sem tudták igazán lendületbe hozni.

A Rába éves árbevétele az állami átvétel után valamelyest nőtt, a 2011-es 39 milliárd forintról 2013-ra 47 milliárdra, ott viszont megrekedt. Nyereségtermelő képessége is javult, részvényeinek árfolyama pedig az utóbbi időben tartósan 1200-1300 forint körül mozog. Igaz, ehhez 250 munkatárstól váltak meg Győrben, vagyis több mint 10 százalékos leépítést hajtottak végre. Az állami és önkormányzati megrendelések nem kerültek túlsúlyba, tavaly például a (stagnáló) éves árbevételnek még mindig csak a 39 százaléka jött belföldről. 2014-ben ugyanez az arány 41, 2013-ban pedig mindössze 28 százalék volt. Összességében még mindig több értéket ad el a Rába az uniós piacokon, mint Magyarországon.

A 2012-ben meghirdetett nemzeti buszstratégia vajmi kevés eredményt hozott. A buszbeszerzésekre meghirdetett moratóriumot feloldották ugyan, és 2013–2014-ben már évi 400–500 új buszt vettek a Volánok és a BKK-t kiszolgáló cégek, ám a Rába–Volvo ezeknek a megrendeléseknek alig a felét tudta elvinni, a többit külföldi vagy más magyar gyártók happolták el előle. Ráadásul az elnyert tenderek igazi győztese is a Volvo lett, hiszen a közös buszokat Lengyelországban szerelték össze. Egy nagyobb piaci szereplő Európában ideális esetben évente legalább 10 ezer buszt gyárt – ettől a Rába ma is fényévekre van.

Bakondi György beszéde az új, magyar gyártású tűzoltóautó prototípusának bemutatóján a gyártó BM Heros Zrt. fővárosi telephelyén 2014. március 31-én.
©

Idén májusra a Nemzetgazdasági Minisztérium kidolgozta a nemzeti autóbuszgyártás cselekvési stratégiáját – vagyis meghirdette ugyanazt, amit 2012-ben. A közösségi közlekedésben használt buszok átlagéletkora ma tizennégy év, de minden nyolcadik busz húsz évnél öregebb. A mostani tervek arról szólnak, hogy 2020-ra az átlagéletkort tíz év alá csökkentsék, de ehhez évente legalább 1000 új buszt kellene forgalomba helyezni. Ez lehetőséget adhatna a Rábának is, de csak akkor, ha jobban lobbizna a saját tulajdonosánál a pártatlanságukról nem éppen híres tenderkiírásoknál.

A cikksorozat korábbi részei:

Az állam visszavesz: Ha Orbán Viktor képe virítana minden törikönyvben

Az állam visszavesz: Gázárcsökkentési ámítás felsőfokon

Az állam visszavesz: Szemetesek lekukázva, kéményseprők kiseperve

Az állam visszavesz: A nagy kiszorítósdi után épp csak tengődik a vízügy

Az állam visszavesz: A műtét sikerült, az egészségügy belerokkant

Az állam visszavesz: Inkább megszüntetik a Szép-kártyát, nehogy másnak legyen jó

Az állam visszavesz: Talpon maradni a vörösiszap-katasztrófa után

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Bándi Gyulának nem elég szigorú a kútfúrásról szóló törvény

Bándi Gyulának nem elég szigorú a kútfúrásról szóló törvény

Wayne Rooney visszavonult

Wayne Rooney visszavonult

Alkatrészhiány sújtja az autóipart, rövidített munkaidőt vezetnek be a legnagyobb német gyárakban

Alkatrészhiány sújtja az autóipart, rövidített munkaidőt vezetnek be a legnagyobb német gyárakban