Tegyük fel, hogy abból a meglehetősen kevés (összesen 172 darab) magyarországi széltoronyból, amink idehaza működik, néhánynak a tulajdonosa egyszer csak megunja, hogy a kormány, a rendszerirányító, a hálózati kiszolgáló vagy bárki más packázik velük. Vagy csak úgy, maguktól úgy döntenek példának okáért az olyan jól exponált területeken, mint Mosonmagyaróvár, Ikervár vagy Jánossomorja, hogy azon túl is kezdenének valamit a "szélkerekeikkel", hogy a rotorok forgási sebességét vagy a hálózatra termelt árammennyiséget, esetleg a bevételt számolják.

Jó kiindulási alapot jelenthet számukra a spanyol energetikai óriás Gamesa bejelentése, hogy újabb mérföldkőig jutottak el a kombinált technológiájú, szigetként dolgozó erőművek vezérlésében. Az offgrid (vagyis: sziget üzemmódban működő) villamosenergia-termelés lényege ez alapján szerintük ma az, hogy az adott erőmű egy telephelyen többféle zöldenergiás termelési technológiát kombináltan használhasson gáz-, vagy dízelmotoros termelési potenciálokkal – és a szükséges energiatároló rendszer is a kör részévé váljon.

Nos, a német Siemensszel éppen fuzionáló spanyol cég egy aragoni faluban, La Muelában megépítette ennek a rendszernek a prototípusát. A 2 megawattos offgrid rendszer egyik sarokeleme az a 429 kilowattos lítiumos akkumulátoregység, mely az összes termelői fölös kapacitást képes eltárolni – és adott esetben a fogyasztóhoz eljuttatni. A termelői körben a 850 kW-os szélturbina egységhez egy 816 modulból álló napelemes minierőmű dolgozik, valamint – szükség esetén – három dízel generátor (ezek teljesítménye egyenként 222 kW). Az így összeálló áramtermelő sziget összesen 4000 háztartásnak elegendő villamos energiát képes önállóan biztosítani.

Így néz ki a dolog videón:

A lítiumakkumulátorok rendszerbe építése fontos fejlesztés – magyarázta David Mesonero üzletfejlesztési  igazgató, hozzátéve, hogy valójában ezáltal válik önállóan is kezelhetővé a különböző források termelői sajátosságainak és a fogyasztó igények összeillesztése. A Gamesa a projekttel magát igazi úttörőnek tekinti, mert szerintük a projekttel bizonyítást nyert, hogy lehetséges észszerű beruházási költségek mellett egy ilyen komplex csomagot összeállítani, és valóban sziget üzemben működtetni. A prototípus építése és üzembe helyezése ráadásul a májusi bejelentést követően épp napokban meg is történt, így véletlenül se akarnánk az örömüket kissebbíteni.
De halkan azért megjegyeznénk, hogy kicsiben, "amúgy magyarosan" hasonlót nálunk is kreált az E.On, amikor tavasszal bemutatta a maga építette energiakonténer prototípusát. Igaz, azóta sincs új hír róla, de nem is ez a fontos. Hanem hogy van, hogy a szakemberek gondolkodnak e problémák megoldhatóságán. (Jó-jó, van olyan, hogy valaki ezt sajátosan teszi, mint Aszódi Attila, a Paks II. projekt kormánybiztosa, aki blogján hosszasan levezette amit valójában nem is állított senki, de hát ez is belefér.)

Az minden esetre tény, hogy a Gamesa jelentette: a telepítést sikeresen befejezték, a platform működik. A cég elnöke, Ignacio Martin ennek kapcsán azt is kiemelte ki, hogy az offgrid elgondolásuk fókuszában nem csak az ár és a technológiai lehetőségek, hanem az is került, hogy bizonyítsák: lehet olcsóbb és tisztább energiát előállítani olyan területeken is, ahol jelenleg a hálózati szintű áramellátás nem biztosított, és ahol ezen legfeljebb aggregátorral enyhítenek.

Energetikai szakemberek szerint az ehhez hasonló sziget megoldások az elkövetkező időszakban egyre értékesebbé válnak a világban. Elsőként valószínűleg azokon a területen, ahol jelenleg nem megoldott az áramellátás, és mérhetetlen költséget jelentene már maga a térségi hálózatépítési igénye is. Erre a sziget rendszerek komplett megoldást adhatnak; és nagy igény is lehetne rá Dél-Amerikában, Afrikában, a Közel-Keleten és Ázsiában is.

Emellett azonban a spanyol offgrid prototípus annak a fejlődési iránynak is utat törhet, hogy az energiatermelő erők ad hoc kombinációjával (vagyis: az egyes, helyben elérhető és üzemeltethető mini erőművek moduláris összekapcsolásával) az energiaszükségletek kielégítésének fenntartható módú megoldását kínálják, a nappal, széllel, gázzal és esetleg biomasszával olyan területeken is minimalizálják az áramtermelésben a gázolajfogyasztást, ahol eddig erre nem volt mód.