Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
"A kancellári rendszerről az új kormány dönt majd" – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár. Hozzátette, a kancellári rendszer kialakulásáig az Állami Egészségügyi Ellátó Központot (ÁEEK) fogják megerősíteni, erre négymilliárd forint jut.
Az államtitkár egy háttérbeszélgetésen azt mondta, a kancellári rendszer elhalasztását kudarcnak éli meg, de az egészségügyi rendszer működésében nem okoz komoly változást a halasztás. Szerinte ha nem lesz kancellári rendszer, akkor az ellátási párhuzamosságokat más módon kell majd csökkenteni az ágazatban, amihez valószínűleg pluszforrásokat kap majd a tárca.
A háttérbeszélgetésen szó volt a kórházi adósságról is, amelynek mértéke szeptember 30-ai állás szerint 60 milliárd forint, ebből a 30 napon túli lejárt tartozás 45,3 milliárd forint. Az államtitkár közölte, az adósság emelkedésének mértéke csökkent az utóbbi években, a korábbi havi ötmilliárdhoz képest az emelkedés mértéke hárommilliárd forint alatt van.
Konszolidációra szükség lesz – mondta, de szerinte ennek a mikéntje még egyeztetés alatt van.
Ladányi Márta helyettes államtitkár a háttérintézmények és azon belül az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) átalakításáról azt mondta, az úgynevezett alapkezelési feladatai megmaradnak pénztárnak, vagyis az egészségügyi ellátás finanszírozása vagy például a méltányossági kérelmek elbírálása.
A természetbeni, pénzbeli ellátások kifizetése az államkincstárhoz, a többi – javarészt gazdálkodási, működtetési – feladat pedig az egészségügyi államtitkársághoz kerül. Arra a kérdésre, hogy az OEP átalakítása hány munkavállalót érint, Ónodi-Szűcs Zoltán nem nyilatkozott, annyit mondott, hogy a bértömeg 20 százalékkal csökken.
Az egészségügyért felelős államtitkár az egyik kérdésre válaszolva azt mondta, az elmúlt időszak sikereként lehet elkönyvelni, hogy a jövő évi költségvetésben 170 milliárd forinttal jut több az ágazatra, és ezen felül 40 milliárd forint a budapesti ellátás újraszervezésére.
További sikerként értékelte az egészségügyben megkezdett és az elkövetkező években folytatódó béremelési programot, és azt, hogy megkezdődött az emelt szintű szociális ápolás kérdésének rendezése is.
Ónodi-Szűcs Zoltán arról is beszélt, biztos abban, hogy az egészségügy kampánytéma lesz a választások közeledtével.
