A megújuló energiaforrások hasznosítása nemcsak a nemzetközi fenntarthatósági és klímavédelmi célok megvalósításával, hanem hazánk gazdaságfejlesztési törekvéseivel is összhangban van. Ezen erőforrások fokozottabb felhasználása a hazai területfejlesztés fontos eszköze lehet: munkahelyeket teremthet, javíthatja az érintett térség önellátó képességét, és megalapozhatja fenntartható fejlődését. A hazai támogatási rendszer több eszközzel igyekszik elősegíteni az energia- és klímapolitikai célok elérését. Ennek részét képezi a működési támogatás rendszere, a hazánkban is alkalmazott kötelező átvételi (KÁT) rendszer, amely a megújuló, illetve hulladékalapú villamosenergia-termelést ösztönzi.  

Újabb szeget ütöttek az orbáni szélerőmű-ellenesség koporsójába

Bekapcsolták azt a rendszert Spanyolországban, mely bizonyítja: érdemes minden helyben elérhető és hasznosítható zöldenergiás forrást egyetlen rendszerre felfűzni. Észszerű megoldást találtak például arra az eddigi problémára is, hogy "nem fúj mindig a szél és nem süt mindig a nap". Sőt, az ingadozó termelés okozta hálózati "rángatások" kiküszöbölése valójában azzal megoldódik, hogy a megépített rendszer leginkább hálózat nélkül, önálló szigetüzemben életképes.

A kötelező átvételi rendszer keretében értékesített villamos energia mennyisége 2015-ben 2 438,24 GWh volt, ebből  2402,31 GWh volt megújuló alapú. Tavaly nem kedvezett az időjárás a vízerőműveknek, amelyek az előző évhez képest 23 százalékkal kevesebb villamos energiát termeltek. A vízerőművek termeléscsökkenését azonban ellensúlyozta a szél-, nap-, biomassza-, és hulladékot égető erőművek termelésének növekedése, így összességében az előző évhez képest 1,1 százalékkal nőtt a KÁT rendszer keretében értékesített energia mennyisége.  

A 2015. év végén a KÁT rendszerbe értékesítő erőművek összesített beépített kapacitása elérte a 854,3 MW-ot, ami 4,5 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest, főként a napenergiát felhasználó, illetve vegyes tüzelésű erőművek révén.  
A KÁT keretében 2015-ben – az előző évhez képest 1 százalékkal növekedve – összesen 79,94 Mrd Ft volt a kifizetett összeg. A KÁT támogatás 2 százalékkal nőtt, elérve az évi 49,58 Mrd Ft-ot. Ennek túlnyomó részét a megújuló alapon termelők kapták, 79,17 Mrd Ft kifizetett összeget és 49,26 Mrd Ft támogatást, míg a hulladékalapon termelő erőművek 570 M Ft kifizetett összeget, illetve 256 M Ft támogatást kaptak.  

Tavaly az átlagos átvételi ár 32,79 Ft/kWh, a támogatás pedig 20,33 Ft/kWh volt. 

Napos oldal: Terjed a kormánytól független rezsicsökkentés

Bár az otthoni energetikai beruházások megtérülését a számladíjak csökkenése lerontotta, egyre többen áldoznak erre milliókat. A kormány elvonna az uniós támogatásokból. Az áfa összegénél valamivel többet, két és fél millió forintot kaphat vissza az a Balaton-felvidéki család, amely a nyáron 7,5 millió forintot költött el egy 130 négyzetméteres családi ház energetikai korszerűsítésére.