Szabó M. István
Szabó M. István
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Bár az otthoni energetikai beruházások megtérülését a számladíjak csökkenése lerontotta, egyre többen áldoznak erre milliókat. A kormány elvonna az uniós támogatásokból.

Az áfa összegénél valamivel többet, két és fél millió forintot kaphat vissza az a Balaton-felvidéki család, amely a nyáron 7,5 millió forintot költött el egy 130 négyzetméteres családi ház energetikai korszerűsítésére. A régi kőporos vakolatra kőzetgyapot szigetelés került, a tetőre új cserép, rá pedig komplett napelemes rendszer. Az előző tulajdonos is elvégzett már kisebb korszerűsítéseket a családi házban, ezért a tízéves ablakokhoz és a modern (ha nem is kondenzációs) kazánhoz, valamint a fűtésautomatikai rendszerhez nem nyúltak hozzá. Ha novemberben tényleg újra megnyílik az Otthon Melege támogatási program, és a maximálisan adható 2,5 milliós támogatást is megítélik számukra, akkor az 1979-ben épült ház piaci értéke így 5 millió forint ráfordításból több mint másfélszeresére ugorhat. Ez a különbség az átlagosnak minősülő GG energetikai besorolású és a korszerű CC kategóriás ingatlanok között. A továbblépéshez, az AA osztályba kerüléshez a vastagabb zárófödém-szigetelés mellett például nemesgázzal töltött, két üvegkamrás nyílászárók beépítésére is szükség lett volna. Utóbbinak már a műanyag keretes verziója is bő 1,5 millió forintos pluszköltséget jelentene. Majdnem ugyanennyibe kerülne a kazáncsere, és újra kellene béleltetni a kéményt is; ez már jócskán meghaladja a család anyagi lehetőségeit.

Mások otthoni áramtermeléssel igyekeznek lenullázni energetikai költségeiket, ennek legkézenfekvőbb módja a napelemek tetőre szerelése. Ez ma már nem luxus, az Elmű-Émász támogatásával kulcsrakész telepítést (plusz az engedélyek beszerzését és az üzembe helyezést is) vállaló enHome-nál a legolcsóbb rendszer alig több mint 1 millió forintba kerül. Igaz, ez csak 1,02 kilowattos termelőegységet takar, ami csupán besegít a villanyszámla csökkentésébe. Az 5 kilowattos rendszer már 2,5 millióba kerül, ezzel lenullázható egy négytagú család átlagos, havi 15-16 ezer forintos villanyszámlája. A rendszer évente 170–200 ezer forint megtakarításra képes, a beruházás 11-12 év alatt nullára futhat.

Napelemes rendszerek lakóháztetőre tételére – vagyis az úgynevezett háztartási méretű kiserőmű telepítésére – 2008 óta van lehetőség. Bár teljes összesítés nem készült arról, hogy az utóbbi nyolc évben hány tetőre kerültek fel efféle rendszerek, az E.On ellátási területén (ami az ország területének több mint 44 százaléka) eddig 8477 engedélyt adtak ki. Az összesített kapacitás 45 megawatt, az átlagos napelemméret pedig 5 kilowatt. A szolgáltató adatai szerint a telepítési kedv évek óta töretlen, az érdeklődést fenntartja, hogy a napelemes rendszerek teljes költsége (a tervezéstől a beüzemelésig és a szervizgarancia vállalásáig) az utóbbi években kevesebb mint a felére esett vissza. Iparági becslések szerint a lakó- és középületekre telepített háztartási méretű kiserőművek kapacitása Magyarországon megközelíti a 170 megawattot, és a beépített teljesítmény évenként megduplázódhat.

Napelemek egy családi házon. Házilagos energia
©
Államfői szélmalomharc

Havonta 320 ezer átlagos áramfogyasztású magyar család villamosenergia-igényét termelik meg az országban működő szélfarmok és szélturbinák. A 2011 óta változatlan kapacitással dolgozó zölderőművekből lehetne sokkal több is, a kormány azonban szeptember végén az évek óta tartó halogatással és elhallgatással szakítva úgy döntött, hogy gyakorlatilag betiltja a 329 megawattos magyar szélerőműflotta további bővítését. Az október 11-én az Országgyűlés által megszavazott törvénymódosítás indoka az volt, hogy „a szélenergiának nincs helye a magyar energiarendszerben”. Csakhogy a javaslat fennakadt Áder Jánoson, aki megfontolásra visszaküldte a parlamentnek. Az államfő a törvénymódosítás szentesítése helyett jelezte: indokolatlannak tartja a megszavazott korlátozásokat, mivel azok nem segítik a párizsi klímamegállapodás végrehajtását, és ellentétesek a kormánynak a megújuló energia hasznosításáról szóló, 2010–2020 közötti cselekvési tervével is.

Lassan terjednek a hőszivattyúk, s bár lakossági használatra még ezer egységet sem telepítettek, a kínálatban már sokféle technológiai variáció megjelent. A legegyszerűbb, levegő-víz közegű rendszerek ára egymillió forintnál kezdődik, egyszerű installálásuk (amely, mint a klímarendszerek esetén, egy külső és egy belső szerkezet összeillesztését jelenti) 200–300 ezer forintba kerül; csakhogy a szolgáltatás hatásfoka nem stabil. A bonyolultabb rendszerek a talajba fúrt, 80–100 méteres lyukakban csöveket használnak, amelyek telepítése furatonként 800 ezer forintba kerülhet, miközben a rendszer 2–3 millió forintról induló vételi ára mellett számos hatósági engedélyért (például a bányászatiért, a geodéziaiért) is fizetni kell. Mindezek tetejébe a hőszivattyús rendszerek működtetéséhez többnyire nem elég az általános háztartási áramerősségű kapcsolódás, mert azok nagyobb mennyiségű villamos energiát vesznek fel a hálózatból. Ezzel együtt egy komplett geotermikus hőszivattyúrendszer megtérülési idejét családi házak esetében 8-10 évre lehet tippelni, de új építésű háznál 4-5 év is lehet.

A házak teljes energiafogyasztásának átlagosan több mint a kétharmadát a fűtésre használják. Az új házakra előírt épületenergetikai elvárásoknak már a 15 évesnél idősebb házak sem felelnek meg, ezzel szemben a lakásállomány alig tizede épült 1990 után – jellemzi az állapotokat Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezetője. Márpedig a 3,8 millió lakásból 2,8 millió családi ház. Az épületszigetelésre szakosodott cég vezetője úgy számol, hogy legalább a háromnegyed részük rég megérett a korszerűsítésre. Ezzel szemben kiszámítható és jelentős méretű állami támogatások híján csak önerős beruházások indulnak. Évente 35–40 ezer házra felkerül ugyan a megfelelő hőszigetelés, de ez a családiház-állománynak csupán szűk 1,5 százaléka, még az amortizációs szintet sem éri el. A tempó nem a németekhez vagy osztrákokhoz képest, hanem a régióban hasonló helyzetből induló országokhoz viszonyítva is lassú. Szlovákiában, Cseh- és Lengyelországban épp az utóbbi években vettek nagy lendületet, amit átlátható állami támogatásokkal is ösztönöznek.

Választható modellből pedig nincs hiány, az Energiaklub például rendszeresen vezet ilyen projekteket. Ezekből kiderült, hogy a lakóházakra fordított támogatás kétszer jobban hasznosul annál, mint amit a közintézmények hatékonyságnövelésére költenek. A Budapesti Műszaki Egyetemmel és a Knauffal együttműködve az Energiaklub pedig azt bizonyította be, hogy korszerűen szigetelve egy átlagos családi ház 50 százalékkal jobb energiahatékonyságot produkálhat. A BME, a Knauf és az Energiaklub referenciaházára elköltött 2,8 millió forintból – amelyből 1,7 millió volt az épületburkolati költség (homlokzat, lábazat, padlás) és 1,1 millió a munkadíj – kiszámítható, hol lehet a piac elméleti plafonja: a kétmillió családi ház korszerű szigetelése 4–5 ezermilliárd forintos üzlet lehetne.

Visszatérve a köznapi realitásokhoz, a kormányzat nem ezt az utat járja, hanem a Brüsszelből egyszer már lakóházak korszerűsítésére kért 90 milliárd forintos uniós támogatást megpróbálja a közintézményekre átcsatornázni. A manővert az Európai Bizottság eddig elutasította, és szakmai érvekkel nem is lehet alátámasztani.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Egy hónap múlva ilyenkor már ingyenesek lesznek a most fizetős YouTube-tartalmak

Egy hónap múlva ilyenkor már ingyenesek lesznek a most fizetős YouTube-tartalmak

Nyúltetem miatt kellett lezárni a ferihegyi kifutópályát

Nyúltetem miatt kellett lezárni a ferihegyi kifutópályát

Az apa ölte meg élettársát és gyerekét a budai társasházban

Az apa ölte meg élettársát és gyerekét a budai társasházban

Félmillióba is kerülhet, ha nem takarítja fel a kutyapiszkot Berlinben

Félmillióba is kerülhet, ha nem takarítja fel a kutyapiszkot Berlinben

Orbán felszántotta az országot, de volt, ahol ez is kevés volt

Orbán felszántotta az országot, de volt, ahol ez is kevés volt

Nem úgy sikerült az orosz űrrobot első kalandja, ahogy tervezték

Nem úgy sikerült az orosz űrrobot első kalandja, ahogy tervezték