Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Egyre több kubai szenvedi meg, hogy most már szabadon utazhatnak hozzájuk az amerikaiak: a turisták szó szerint eleszik a helyiek elől az ételt. A New York Times írta meg: óriási készlethiányhoz vezetett, hogy több millió turista érkezett a szigetországba.
Amióta látványosan enyhül a feszültség Kuba és az Egyesült Államok közt, a kubai turizmus is virágzásnak indult. Tavaly már 3,5 millió turista érkezett világszerte a szigetre, idén csak az első félévben kétmillióan, köztük egyre több amerikai. A végeredmény azonban nem a legjobb Kuba számára: annak, hogy a vendégeket ki tudják szolgálni, egyre nagyobb hiány az ára. Az árak emelkednek, és egyre több bolt fogy ki alapvető élelmiszerekből is. Azért a kevés ételért, ami megmaradt, a turistákat kiszolgáló vendéglátósok jóval többet hajlandóak fizetni, mint a helyiek.
A kormány megpróbált közbelépni, hatósági árat vezettek be több termékre is már a tavasszal, amikor látni lehetett, hogy nagy lesz a baj. A végeredmény előre sejthető volt: a feketepiacon még durvábban elszabadultak az árak. Fél kiló hagyma például az átlagfizetés tizedéből jön ki, de olyan is volt, aki azt mondta: megpróbálni paradicsomot venni szinte sértésnek számít. Mostanra olyan alapvető termékekből is hiány van több városban, mint a hagyma vagy a paprika, sört pedig gyakorlatilag csak a szállodák engedhetnek meg maguknak.
