szerző:
Farkas Zoltán
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A vételárat meghaladó értékű per folyik az MKB Bank ellen, és ez az új tulajdonosok nyakába szakad. De hogy voltaképpen kik is ők, és szükség esetén mekkora tőkét tudnak mozgósítani, azt homály fedi.

4,2 milliárd forintnyi bankbetét visszafizetésére, egyszersmind csaknem 63 milliárd forint kártérítésre perli a ciprusi bejegyzésű Elephant-Holding és a hozzá tartozó cégcsoport az MKB-t. Azt a bankot, amelyet 37 milliárd forintos áron vásárolt meg a minap a luxemburgi bejegyzésű, ám szingapúri hátterű Blue Robin Investments, a Minerva Tőkealap-kezelő Metis alapja és a Pannónia Nyugdíjpénztár.

A per előzményei a 2008-as pénzügyi válság előtti időszakra nyúlnak vissza, amikor az izraeli Yan Lis családi vállalkozása megjelent Magyarországon. Az Elephant-Holding Ingatlanforgalmazó és Fejlesztő Zrt.-t 2004-ben jegyezte be a cégbíróság. A csoport több kft-je 2007 májusában az MKB-val négyoldalú szerződést írt alá arról, hogy hosszú távú együttműködés keretében ingatlanokat vásárol, amelyeken beruházásokba fog, és ehhez először 5 milliárd forintos hitelkeretet kap. A szerződés szerint külön projekttársaságok jönnek létre, azok lépnek fel hitelfelvevőkként. A szerződéseket formálisan 1-2 évre kötötték az MKB-val, és a lejárat előtt rendre meghosszabbították. Az MKB a szokásos zálogjogon kívül azt is kikötötte, hogy az Elephant-csoporthoz tartozó valamennyi cég egymás készfizető kezese legyen, és hogy az ingatlanokat minden évben átértékelik.

A cégcsoport, saját összegzése szerint, mintegy 9 millió négyzetméter beépítetlen és 70 ezer négyzetméter beépített területet vásárolt meg, és több százmilliárd forint értékű beruházásra készült. A tulajdonos azt is fontolgatta, hogy az Elephant-csoportot – amelyet hajléktalanokat segítő jótékonysági akciókkal igyekeztek ismertté tenni – tőzsdére viszi. Ennek jegyében a Colliers Magyarország Kft. elkészítette az értékbecslést: a csoport együttes cégértékét 102 milliárd, az ingatlanportfólió piaci értékét közel 39 milliárd forintban állapította meg.

©

Időközben az MKB akkori főtulajdonosa, a Bayerische Landesbank bajba jutott, csak a német állam támogatásával maradt talpon. Szanálásának egyik feltétele az volt, hogy karcsúsítsa szervezetét, ezért kényszerült az MKB eladására, és felülvizsgálta a korábbi szerződéseket is. Az MKB-s Elephant-hitelek meghosszabbításáról elhúzódtak a tárgyalások, mivel a bajorok nagy kockázatot láttak az ingatlanpiacban. Az MKB fellépését a hitelfelvevők úgy értelmezték, hogy sikerül tető alá hozni az ügyletet. A holdingot magabiztossá tette, hogy mindig pontosan fizetett; a felperesi perirat szerint az együttműködés során 14 milliárd forintnyi tőkét törlesztett 5 milliárd forint kamattal megfejelve, és a likviditása is stabil volt. Ennek ellenére az MKB 2011. március 31-én 4,2 milliárd forintot leemelt a csoport bankszámlájáról, majd a teljes tartozást lejártnak minősítette.

Az ingatlanhitelek felmondása a HVG által megkérdezett bankárok szerint nem volt példátlan azokban a hónapokban, a külföldi anyabankok pénzügyi zavarai miatt a magyarországi leányok több életképesnek látszó vagy menthető projekt finanszírozását is leállították. Az Elephant-csoport esetében a banki döntés annyit jelentett, hogy a pesterzsébeti lakóparkot fejlesztő Vigo Ház Kft. már a huzavona során adósa maradt a kivitelezőknek, felszámolás alá került, a hitelek felmondásával pedig további 32 projekttársaság jutott erre a sorsra, mivel garantálták egymás hiteleit. A cégek ingatlanait együttesen 15 milliárd forintos jelzálog terheli.

Az MKB-val folytatott egyezkedés kudarca után az Elephant-Holding a Fővárosi Törvényszékhez fordult. Annak kimondását kéri, hogy a szerződések változatlanul fennállnak, és el akarja érni, hogy az MKB fizesse vissza a számlájukról leemelt 4,2 milliárd forintot. Mivel pedig a cégek együttes értéke a projektek leállása miatt a telkek értékére csökkent, közel 63 milliárd forintos kártérítési igénnyel is előállt. A pert 2014 szeptemberében a Bayerische Landesbankra is kiterjesztette, mert tudomására jutott, hogy az várta el a jelzáloghitelek drasztikus csökkentését. A bajor bank ugyanis már 2010 júniusában megkezdte kivonulását a magyar piacról. A Fővárosi Törvényszék gazdasági kollégiuma a per kiterjesztését elutasította, lényegében azt mondta ki, hogy az MKB vezető tisztviselői önállóan látták el a feladatukat, felelnek az általuk vezetett bankért. A kiterjesztést elutasító részítéletet az Elephant-csoport megfellebbezte, az a Győri Ítélőtábla előtt van. Emiatt egyelőre áll a kártérítési per is, amely még borítékolhatóan hosszú évekig eltart.

A HVG kérdésére, hogy az adásvételi megállapodásban van-e szó arról, ki viseli a perek kockázatát, Jaksa János, a Minerva Tőkealap-kezelő vezérigazgatója a vevők bemutatkozó sajtótájékoztatóján azt válaszolta: az MKB-t valamennyi kötelezettségével együtt vásárolták meg, ezzel együtt kell élni, így kell jó bankot csinálni. Az eladó, az MKB részvényeit a szanálási folyamatban a rossz eszközök, bedőlt hitelek átvétele fejében megszerző MSZVK Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt. lapzártánkig nem válaszolt.

Eleve megrökönyödéssel, kétkedve és értetlenkedéssel fogadták pénzügyi körökben, hogy az MKB új tulajdonosai kifizették a 37 milliárd forintos vételárat. A megrökönyödés annak szólt, hogy a végső tulajdonos személye homályban maradt. A kétkedés annak, hogy a viszonylag ismeretlen befektetői kör szabályos üzletmenetben elő tudta-e teremteni a szükséges summát. Az értetlenkedés címzettje pedig a privatizálást levezénylő Magyar Nemzeti Bank. Hogyan lehet eladni az MKB-t olyan valakinek, akinek nincs megfelelő tőkeereje? – fakadtak ki többen is a HVG kérdéseire, egyikük úgy fogalmazott, hogy ismeretleneknek elpasszolni a pénzintézetet nem más, mint bűncselekmény. Amiből persze nem következik, hogy a jegybank vezető köreiben ne néztek volna utána a végső tulajdonosoknak, ám piaci körökben erősen tartja magát a híresztelés, hogy azokban magukra ismerhetnek.

A közállapotokat jellemző feltételezések szerint az MNB már az alapítványait is azért hozta létre, hogy megkaparintsák az MKB-t, mivel azonban ez az út járhatatlannak bizonyult, más konstrukciót kellett kiagyalni. Többen arra tippelnek, hogy az MKB valamelyik távol-keleti magyar „kolónia” közreműködésével gyakorlatilag ugyanabban a kézben maradt, mint volt, vagyis jegybanki pénz van benne. Mások szerint a pénzt „a fiúk” adták össze, mozgósítva a kormányzati gyámkodással felfuttatott Fidesz-közeli cégbirodalmakat. A pesti pénzügyi folklórt az is gazdagítja, hogy állítólag Orbán Viktor is eldicsekedett vele: már neki is van bankja.

A vevők érthető módon semmiféle szóbeszédet nem hajlandók kommentálni, a sajtótájékoztatón a Blue Robin tanácsadójaként bemutatkozó Semsey Barna pedig nyíltan kimondta, hogy „a végső befektetői kör nem lesz nyilvános”. Ezt a HVG megismételt rákérdezésére is leszögezték: „A magántőkealapokba, private equity fundokba fektető konkrét befektetők köre a világon mindenhol az értékpapírtitok kategóriájába tartozik, így ezzel kapcsolatos információt az alapkezelő a jogszabályoknak megfelelve nem adhat.” Viszont a hatóságok vizsgálták a befektetők kilétét, és ezeket az információkat az MKB a partnereivel is megosztja – fűzték hozzá.

Az MKB vezetői. Titkok őrzői
©

Ahhoz, hogy a banki közösség üzletelni kezdjen a privatizált MKB-val, ismernie kell a tulajdonosok személyét, valamint a szükség esetén mozgósítható tőke nagyságát. Ami az előbbit illeti, a végső tulajdonos megítélésében a banki reakció és a közvélekedés nem feltétlenül esik egybe – figyelmeztet egy befolyásos kereskedelmi bankár. Előfordulhat, hogy a közvélemény elutasítja ugyan a személyt, de ha ő banki körökben igazolni tudja, hogy mekkora tőke áll mögötte, nem lesz akadálya az együttműködésnek. A vevők által nyilvánosan feltárt tőkeerő azonban nem megnyugtató. Az MKB 2013-ban 88 milliárd, 2014-ben 144 milliárd, tavaly 76 milliárd forintos adózás utáni eredményt produkált – mínuszban. A veszteségek miatt szükséges tőkét 2014 szeptemberéig a Bayerische Landesbank folyamatosan pótolta; még akkor is magára vállalt 270 millió eurós – nagyjából 85 milliárd forintos – feltőkésítést, amikor az MKB-t 55 millió euróért eladta a magyar államnak. Ám ez sem volt elég, ezért 2014 decemberében megkezdődött a szanálás. Ennek keretében a bedőlt hiteleket leválasztották az MKB-ról, mégpedig a piaci árat meghaladó értékben; a kettő különbsége, 32 milliárd forint az uniós szabályok szerint állami támogatásnak minősül. Ezért a szanálási folyamatot az Európai Bizottság is ellenőrizte. Újabb veszteség esetén a szükséges tőkét most már az új tulajdonosoknak kell beletenniük. Egyelőre nem látszik, hogy erre képesek lennének.

 Frontvonalban

Nem oszlatták el a homályt a bemutatkozó sajtótájékoztatójukon az MKB Bank nyilvánosság elé állt vevői. A 45 százalékos tulajdoni hányadot birtokló, szingapúri hátterű, ám Luxemburgban bejegyzett Blue Robin Investments tulajdonosa, Rakesh Kumar Aggarwal személyesen is megjelent ugyan, ám csupán udvarias megjegyzésekre szorítkozott. Hivatalos életrajza szerint 2009–2015-ben az Ascendas India Trust igazgatója volt, az ingatlanalap hat indiai it-park tulajdonosa, és 1,1 milliárd dollár értékű vagyont kezel. A 64 éves Aggarwal tavaly szeptember 30-án távozott a cégtől, ahol független igazgató volt, ügyvezetői hatáskör nélkül. Egyébiránt az Ascendas olyan példásan ismerteti vezető tisztségviselői titulusát, hatáskörét, érdekeltségét, hogy ha az MKB új tulajdonosai is ezt tennék, kevesebb gyanakvás övezné fellépésüket. A sajtótájékoztatón a Blue Robin tanácsadójaként Semsey Barna mutatkozott be, aki nyolc éven át a Barclays, majd 2011–2012-ben a Goldman Sachs igazgatójaként dolgozott Szingapúrban; szűkszavú életrajza szerint jelenleg a Flintacre pénzügyi tanácsadó foglalkoztatja.

A Blue Robin főtulajdonosa Aggarwal mindössze 5 millió forintos jegyzett tőkével alapított Graha Hungary Investments Zrt.-je, amelyet csak június 1-jén jegyeztek be. Ebben Semsey igazgatósági tag. A Graha számlavezetője történetesen a magyar piac feltörekvő üdvöskéje, a Gránit Bank, élén Hegedüs Éva elnök-vezérigazgatóval. Ő az első Orbán-kormányban a Matolcsy vezette Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára volt, a nevéhez fűződik az állami támogatású lakáshitelezés szabályainak kialakítása. Hegedüs tulajdoni hányada a Gránit Bankban megközelíti az egyharmadot, mellette a magyar államnak 45 százalékos részesedése van.

A Blue Robin két magyarországi partnere a Pannónia Nyugdíjpénztár és a Minerva Tőkealap-kezelő Metis alapja. A Pannónia az év elején a magyar állammal egyszerre emelt tőkét a Gránit Bankban, most pedig 10 százalékos részesedést szerzett az MKB Bankban is. Idén áprilisban az MKB Nyugdíjpénztár szintén beszállt a Gránit Bankba. Efféle kockázatot a nyugdíjpénztárak a közelmúltban még nem vállalhattak. Azt, hogy magyarországi székhellyel rendelkező bankok zártkörűen forgalmazott részvényeit is megvásárolhassák, csak egy tavaly december 16-ai kormányrendelet tette lehetővé. Már az is feltűnő volt, hogy a nyugdíjpénztárak védelmét szavakban oly fontosnak tartó kormány ezt az extra rizikót megengedte, hát még az, hogy uszkve két héttel később a Pannónia máris élt a lehetőséggel.

A másik magyar szál az MKB új tulajdonosai közt a Minerva Tőkealap-kezelő zárt körben forgalmazott Metis magántőkealapja, amely szintén 45 százalékos részesedést vásárolt meg. A Minervát a sajtótájékoztatón Jaksa János vezérigazgató képviselte, aki korábban a Raiffeisen egyik részlegét vezette. Szakmai körökben furcsállják, hogy az eddig érdemi teljesítmény nélküli Minerva a februárban engedélyt kapott Metishez már áprilisra össze tudott gyűjteni 31 milliárd forintot; ma egyébként már 42 milliárddal büszkélkedik. Jaksa a HVG tőkeemelést firtató kérdésére azt válaszolta, hogy az MKB szavatolótőkéje az elvárt mérték fölött van, nincs szükség tőkepótlásra.

A bank jövőjéről a befektetők csupán annyit árultak el, hogy támogatják a jelenlegi menedzsmentet – amelynek élén a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke, Matolcsy bizalmasa, Balog Ádám elnök-vezérigazgató áll –, képviseltetni fogják magukat az MKB vezető testületeiben, munkavállalói részvényprogramot indítanak, az MKB-t 2019-ben tőzsdére viszik. És persze azt, hogy befektetésüktől szép hozamot várnak.

A Blue Robin engedélyezett tőkéje a cég közlése szerint 100 millió euró, vagyis 31-32 milliárd forint, de ezt nem fordíthatja egyetlen célra. A Minerva-Metis a minap 42 milliárdos vagyonnal büszkélkedett, ám Jaksa szavaiból kitetszik, hogy a rá eső 16,7 milliárdnál nem szán többet az MKB-ra – viszont a tízéves futamidejű tőkealap tekintélyes hozamra számít. A Pannónia vagyona a tavalyi év végén 95 milliárd forint volt, de ennek csupán a tizedét fordíthatja tőzsdén nem jegyzett banki részvények vételére. Ennek részeként a Gránit Bankban 1,4 milliárd forintot, az MKB-ban 3,7 milliárdot parkoltat. Ha tehát a 2010 óta egyvégtében veszteséges MKB netán súlyos tőkepótlásra szorul, annak ez a befektetői kör önmagában aligha tud eleget tenni.

Az egyik szélsőséges vélekedés szerint elképzelhetetlen, hogy az MKB-ba bárki azzal a céllal fektessen be pénzt, hogy azt érdemi hozammal kapja vissza. A lehetőségeket szűkíti, hogy a szanálást felügyelő Európai Bizottsággal kötött megállapodás értelmében a bank 2017 végéig nem fizethet osztalékot, és az utána következő két évben is csak olyan mértékben, hogy a tőkére vonatkozó előírások teljesítését ne kockáztassa. Mások szerint a jegyzett tőkétől jócskán elmaradó, 37 milliárd forintos vételár igencsak alacsony. Kérdés, hogy a tulajdonosok végeredményben mit is vásároltak meg, beleértve a bankkal szemben fennálló peres követeléseket is. A 2015. évi mérleg szerint az MKB saját tőkéje 105,6 milliárddal a 225,5 milliárd forintos jegyzett tőke alá esett, és a könyvvizsgáló szerint „a tulajdonos gondoskodik a tőkehelyzet rendezéséről”. Ez idő tájt az MKB tulajdonosa az MVSZ Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt. volt, a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Bank gyakorolta.

Arról, hogy az adásvétel előtt megtörtént-e a feltőkésítés, az új tulajdonosok sejtelmesen nyilatkoztak: „A Magyar Nemzeti Bank mint szanálási hatóság az értékesítési tranzakció keretében kötelezte a tulajdonosokat, hogy annak zárását követően tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Az MKB Bank nyilvános értékpapír-kibocsátóként erről rendkívüli tájékoztatást fog adni.” Annyi azonban biztos: az elmúlt időszakban nyilvánvalóvá vált, hogy az MKB túl nagy ahhoz, hogy csődbe menjen. Túl nagy lesz hozzá a jövőben is, bárki legyen a tulajdonosa.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Elvinné a gyártás egy részét Kínából az Apple, már keresik az új helyszínt

Elvinné a gyártás egy részét Kínából az Apple, már keresik az új helyszínt

Budapest díszpolgára lett Korda György, Antall József és Darnyi Tamás is

Budapest díszpolgára lett Korda György, Antall József és Darnyi Tamás is

Átalakításra készülnek a Mészáros-cégbirodalomban

Átalakításra készülnek a Mészáros-cégbirodalomban

Túl sokat akart a kormány a lakáspiacon – 300 milliárdot bukhatott

Túl sokat akart a kormány a lakáspiacon – 300 milliárdot bukhatott

Elvonási tünetei voltak a húgát leszúró biatorbágyi férfinak

Elvonási tünetei voltak a húgát leszúró biatorbágyi férfinak

Összesen 210 IC+ kocsit szeretne a MÁV - új mozdonyok nélkül

Összesen 210 IC+ kocsit szeretne a MÁV - új mozdonyok nélkül