szerző:
Nagy Gábor

Az új generációs technológiai startup cégek közül a korlátozott ideig megtekinthető kép- és videóüzeneteket küldő Snapchat jelenhet meg elsőként a tőzsdén.

Jobban járt volna Anthony Weiner amerikai politikus, ha a Twitter mikroblog helyett a Snapchat segítségével küldi el lenyűgözni kívánt nőismerőseinek az alsónadrágjában ágaskodó férfiasságáról készült képeket. Míg ugyanis a Twitter megőrzi a felvételeket – és azok Weiner esetében közkinccsé váltak, így előidézték bukását –, addig a Snapchatnél a küldő meghatározhatja, hogy a címzett egy és tíz másodperc között meddig láthatja a fényképet, illetve rövid videofelvételt, ami utána köddé válik. Hacsak nem készül screenshot, azaz felvétel a képernyőről, amiről a küldő értesítést kap. A Snapchat elsősorban a fiatalok körében népszerű, s hogy a befektetők is érdeklődnek-e iránta, az rövidesen lemérhető lesz. Az alkalmazás anyavállalata, az amerikai Snap ugyanis elsődleges részvénykibocsátást tervez, papírja a piac felderítése után 2017 márciusában jelenhet meg a tőzsdén.

Aranyifjú

A Forbes milliárdoslistáján a 26 éves Evan Spiegel a legfiatalabb, s a 30 év alattiak között rajta kívül csak alapítótársa, Murphy szerepel. Utóbbi csendes és visszahúzódó, Spiegel viszont igazi aranyifjú. Jólétben nőtt fel, szülei mindketten menő ügyvédek, akiket 2007-es viharos válásukkor a saját hasznára játszott ki. Miután apja túlzásnak tartotta, hogy egy BMW sportkupéra cserélje középiskolás fia Cadillac Escalade luxusterepjáróját, Spiegel az anyjához költözött, akitől meg is kapta az áhított gépkocsit. A luxust és a partikat szerfölött kedvelő Spiegel – aki kedvenc könyveként Milan Kundera A lét elviselhetetlen könnyűsége című regényét említi – nem győzött magyarázkodni, amikor két éve nyilvánosságra kerültek a 2009–2010-ben egyetemistaként írt, szexista és homofób kiszólásoktól hemzsegő e-mailjei. A Snap központjául szándékosan nem a Szilícium-völgyet választotta, hanem a Los Angeles melletti Venice bohém közösségét, s maga is szívesen mozog hírességek körében, ahonnan a barátnőit is választotta. Járt Taylor Swift popsztárral is, nemrég viszont eljegyezte a nála hét évvel idősebb, ausztrál származású szupermodellt, Miranda Kerrt, akinek a filmsztár Orlando Bloomtól van egy ötéves fia.

A Mission Impossible című tévésorozatban, illetve filmes szériában is öt másodpercen belül megsemmisül a küldetést ismertető üzenet, de nem ez ihlette meg a Snapchat ötletgazdáit. A kaliforniai Stanford Egyetem gólyája, Reggie Brown 2011-ben vetette fel barátjának, Evan Spiegelnek egy olyan szolgáltatás ötletét, amelyben néhány másodperc után eltűnik a címzett okostelefonjára küldött szöveg és kép. A megvalósításhoz megtalálták a programozni tudó Robert Murphyt, s mivel mindhárman az ivászatairól és frivol tréfáiról ismert Kappa Sigma egyetemi diákszövetség tagjai voltak, a fáma szerint adódott a megcélzott kör is: a megoldással úgy lehetne szexuálisan szuggesztív vagy kicsapongásokat megörökítő képeket küldeni, hogy azoknak ne maradjon nyomuk, s így később ne váljanak kényelmetlenné a diákkorból kinőtt tréfamesterek számára.

A Picaboo (Kukucs) névre keresztelt alkalmazás 2011 júliusában, csekély érdeklődés mellett mutatkozott be az Apple iOS operációs rendszerére applikációkat kínáló App Store áruházban. A várt áttörés elmaradása megrontotta az alapítók viszonyát. Spiegel és Murphy a hozzáférése megtagadásával kizárta az alkalmazás fejlesztéséből Brownt, aki később perelt – mondván, nemcsak az ötlet, hanem a szolgáltatás logójává vált szellem alakja is tőle származott –, s végül nyilvánosságra nem hozott összegben állapodott meg volt társaival. Az időközben Snapchat névre keresztelt szolgáltatásról kiderült, hogy elsősorban tanítási időben használják, és 2012 elején futótűzszerűen kezdett terjedni a diákok körében. A népszerűség berobbanásával Spiegel és Murphy már alig bírta fizetni a szerverhasználat havi 5 ezer dolláros számláját, így kockázatitőke-befektető után néztek. Aznap, amikor beérkezett az első 485 ezer dollár – ami 4,25 millió dollárra értékelte az idén szeptemberig az alkalmazása nevét viselő céget –, a vállalkozás irányítójává és arcává vált Spiegel otthagyta a Stanfordot, azt a néhány hetet sem várva meg, mire végre diplomája lett volna ipari formatervezésből.

Evan Spigel
©

Spiegel ezzel a lépéssel példaképét, a Facebook-alapító Mark Zuckerberget követte, aki 2012 végén meglátogatta őt Los Angelesben, ám nem tudtak megegyezni. A Facebook elindította saját, Poke névre keresztelt alkalmazását, ami a Snapchatet koppintotta. Megverni azonban nem tudta, ezért Zuckerberg 2013 őszén újra jelentkezett, és 3 milliárd dollárt kínált készpénzben az alig kétéves applikációért, amelyről még senki nem tudta, hogyan hozhatna pénzt, ám rendkívül gyorsan meghódította a hirdetők által különösen kedvelt 34 év alatti korosztályt. Spiegel kikosarazta Zuckerberget, amiért akkor sokan őrültnek tartották. Az idő azonban őt igazolta.

A Snapchat folyamatosan vont be tőkét, és a legutóbbi, idén májusi fordulóban már 18 milliárd dollárra értékelték a befektetők. Bár nyereségnek még nyoma sincs, a bevételek – például speciális szűrőkkel a képekbe építhető hirdetések megjelenítése révén – növekedni kezdtek. Az idei 350 millió dollár után jövőre már egymilliárdra számítanak, s így 2017 lehet az utolsó alkalom, amikor a Snap kihasználhatja a felfutóban lévő vállalkozások tőzsdei megjelenését segítő, 2012-es amerikai JOBS törvény nyújtotta lehetőséget. Azt, hogy egymilliárd dolláros bevételi határig a nyilvánosság kizárásával készülhessenek a tőzsdei bevezetésre, és a pénzügyi adataikat csak 15 nappal az előtt kötelező közölniük, hogy elindul a befektetőket csábító roadshow. A Snap előtt az USA-ban a Twitter, a GoPro, de az angol Manchester United futballklub is ily módon hajtott végre elsődleges részvénykibocsátást.

A legutóbbi adatok szerint világszerte napi 150 millió felhasználót vonzó alkalmazást birtokló – és idén ősszel a rövid, tíz másodperces filmecskék készítésére alkalmas kameraszemüveget, a 130 dollárba kerülő Spectaclest bemutató – Snap piaci értéke 20-25 milliárd dollár körül alakulhat. Ez lehet a legnagyobb amerikai csúcstechnológiai tőzsdei bevezetés a Facebook 2012-es premierje óta, amely 81,2 milliárd dollárra értékelte a jelenleg 338 milliárd dolláros kapitalizációjú közösségi hálót. Az idén eddig 123 amerikai technológiai cég összesen 7,1 milliárd dollárnyi elsődleges részvénykibocsátást hajtott végre, ez a számot tekintve 20, a befolyt pénz alapján pedig 58 százalékos zuhanás a tavalyi év azonos időszakához képest. Ha a Snap részvényeit elkapkodják, akkor a remények szerint elindulhatnak a tőzsdére az úgynevezett unikornisok is: azok az internetgazdasághoz kötődő új generációs cégek, amelyeket a zárt körben végrehajtott tőkeemelések legalább egymilliárd dollárra értékelnek. Közülük a legnagyobb árfolyamrobbanási reményekkel a közösségi megosztás két üzleti pionírját, az Ubert és az Airbnb-t várják.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
A TV2 Ázsiába küldi Demcsák Zsuzsát

A TV2 Ázsiába küldi Demcsák Zsuzsát

Szolgálatba állnak a magyar nem mentőhelikopter mentőhelikopterek

Szolgálatba állnak a magyar nem mentőhelikopter mentőhelikopterek

Tejár botrány: Kedden tüntetnek a tejtermelők

Tejár botrány: Kedden tüntetnek a tejtermelők

Rossi elárulta, hogyan küldi pályára a válogatottat Horvátország ellen

Rossi elárulta, hogyan küldi pályára a válogatottat Horvátország ellen

Róma beelőzte az Orbán-kormányt a kínai úton

Róma beelőzte az Orbán-kormányt a kínai úton

Szexista reklám miatt mentek neki a közlekedési minisztériumnak Németországban

Szexista reklám miatt mentek neki a közlekedési minisztériumnak Németországban