"Tolmácsot kérek" – ezzel a mondattal vonult be az örökkévalóságba 2014 őszén a Közgép Zrt. elnökévé a hét elején kinevezett Vida Ildikó. A mondat az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége előtt hangzott el, ahová a Vida, a NAV elnökeként, azért érkezett, hogy az akkori ügyvivőjétől, André Goodfriendtől tájékozódjon az USA-ból való kitiltásával kapcsolatban.

A Hír TV riportjából azonban csak két dolog derült ki: a találkozó nem volt előre leegyeztetve, és az adóhatóság elnöke nem tud angolul.

Nem ez volt az egyetlen kínos megnyilvánulása Vidának, miután kiderült, az Egyesült Államok áfacsalási ügyek eltussolása miatt őt is kitiltotta. A Szabadság téri látogatás után a NAV többi vezetőjével együtt eltűnt a nyilvánosság elől, sőt, mint az RTL Klub kiderítette: nyaralni ment.

A NAV-elnök végül egy interjúval próbálta megfékezni az elszabadult botrányt, és biztosra ment: Simicska Lajos napilapja, a Magyar Nemzet számára nyilatkozott. A Csermely Péter által készített beszélgetésben egy pillanatig sem kényszerült elviselni nemtelen támadásokat, az önmagát tisztázni kívánó interjú is tartogatott azonban legendássá vált mondatokat.

Anyatigristípus vagyok, és két családom van, az egyik a szűkebb családom, a másik maga a NAV

– fogalmazott ekkor Vida, és arról is beszélt, hogy ő maga felügyeli azt a bizottságot, amely a saját felelősségét fogja kivizsgálni a kitiltási ügyben.

Ezek után aligha meglepő, hogy a vizsgálat semmilyen Vidára terhelő eredményt nem hozott. Ennek ellenére számítani lehetett arra, hogy távozik vagy eltávolítják a NAV éléről, ám a távozása sem volt mindennapi. Jóval a botrány után, 2015 júliusában derült ki, hogy már két hónappal korábban benyújtotta a le- és felmondását, hír pedig azért lett egyáltalán belőle, mert a két hónap elteltével ez automatikusan hatályba lépett.

A megbízatásának a megszűnése után is majdnem három hét telt el, mire az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlönyben is megjelent – ráadásul az is visszadátumozva, július 31-i hatállyal.

Az még furcsább volt, hogy miért vártak a felmentéssel: Giró-Szász András akkor arról beszélt, hogy Orbán Viktor szakmai okok alapján nem tudja elfogadni Vida távozását, csak személyes és családi okokkal.

Vida Ildikó és Varga Mihály Sajtótájékoztatója a NAV épületében 2013. március 26-án.

MTI / Soós Lajos

Akkor az is kiderült, hogy Vida már a kitiltási botrány idején is felajánlotta a lemondását. További ellentmondás, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a távozás előtt már hónapok óta a NAV átszervezéséről, ügyfélbaráttá tételéről beszélt, amit végül az NGM államtitkárára, Tállai Andrásra bíztak.

Harmincéves barátság

Valószínűsíthető azonban, hogy Vida távozásának sem a kitiltási botrányhoz, sem az adóhatóság tervezett áramvonalasításához nem volt sok köze. A szakember ugyanis Simicska Lajos legközelebbi munkatársai közé számít – azt követően, hogy 2015 februárjában megtörtént a látványos szakítás az üzletember és Orbán Viktor miniszterelnök között, csak idő kérdése lehetett a váltás.

Vida a távozás után is Simicska Lajos oldalán kötött ki. Történetesen az üzletember agrárérdekeltségeit összefogó Mezort Zrt. felügyelőbizottságában kapott pozíciót a közgépes kinevezése előtt.

Simicska és Vida kapcsolata a nyolcvanas évek óta tart, és onnan indult, ahonnan a Fidesz is: az ELTE jogi karának Bibó szakkollégiumában. Az 1964-ben Kisújszálláson született Vida Ildikó 1989-es diplomaszerzését megelőzően volt tagja a kollégiumnak a Fidesz számos későbbi vezetőjéhez hasonlóan. A Magyar Narancs 2014-es portréjában megszólalók a jelentéktelen, visszahúzódó, ám határozott Vida Ildikóval kapcsolatban leginkább arra emlékeznek abból az időből, hogy jó kapcsolatban volt Simicska Lajossal. Később is szívós, keménykezű menedzserként jellemzik Vidát – ez és Simicskával való kapcsolata határozta meg karrierje gyakorlatilag összes lépését.

1992-től az üzletemberrel szintén jó barátságot ápoló kollégiumi társ, Havasi Tibor ügyvédi irodájában helyezkedett el, és bekerült Simicska legszűkebb üzleti körébe is. Ez a kör szerezte meg a Mahir 1994-es privatizációjakor az 1949-ben államosított és országossá tett közterületi reklámcég többségi tulajdonát. Vida attól kezdve több területi Mahir-cégben lett jogtanácsos vagy ügyvezető.

Az adóhivatal bevétele

A nagy előrelépés 1998-ban, az első Orbán-kormány hivatalba lépése után következett: amikor Simicska Lajost nevezték ki az adóhivatal elnökének, oda is magával vitte Vidát mint szakmai helyettesét. A Magyar Narancsnak nyilatkozók szerint valójában Vida irányította az intézményt, ő vezényelhette le például az APEH és a társadalombiztosítási kassza integrációját, az adórendőrség felállítását, és köze lehetett a „hosszú bájtok éjszakájához”, ahhoz az akcióhoz is, amelynek a keretében állítólag Fidesz-közeli cégek és személyek adataiba nyúlhattak bele az adóhatóság rendszerében.

Simicska Lajos az MKB-MVM Veszprém kézilabdameccsen a Veszprém Aréna VIP páholyában 2014. szeptember 13-án.

Túry Gergely

Simicska APEH-elnöksége nem volt hosszú életű: 1999 szeptemberében családi okokból – és ezzel a mondattal: „Megöltétek az apámat, az apósomat, az Úristen irgalmazzon néktek!” – lemondott, helyére Vida Ildikó lépett.

Elnöksége az Orbán-kormány 2002-es bukásával ért véget, az ellenzéki nyolc évet pedig ismét a Mahir-csoportnál „vészelte át”. 2010-ben, a kormányváltást követően viszont nem csak az adóhivatal elnökének nevezték ki, de kormánybiztosként ő vezényelte le az APEH és a vám- és pénzügyőrség összevonását.

Akiről törvényt neveztek el

Kinevezésének is köze volt Simicska Lajosnak, ám nem csak Vida érdekében járt közben. Azt is elérte, hogy törvényt módosítsanak a kinevezéséhez. A „Lex Vida”-ként emlegetett módosítás lényege az volt, hogy a korábbi szabályokat felülírva nem szükséges ötéves közigazgatási gyakorlat, vezetői tapasztalat és „kiemelkedő szakmai tekintély” az APEH elnöki tisztségének betöltéséhez, elég az, ha szakirányú felsőfokú végzettsége van és magyar állampolgár.

Vida Ildikó, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnöke 2010. július 5-én hivatalában.

MTI

Bár a NAV működésének megszervezése zökkenők nélkül lezajlott, Vida elnökségével kapcsolatban senki nem erre fog emlékezni, hanem az ezermilliárdos áfacsalások eltussolásával kapcsolatos ügyekre. Ezeket 2013 novemberében egy volt adórevizor, Horváth András teregette ki, az ügyek kivizsgálása helyett azonban ellene indítottak vizsgálatot. Ezt elégelhette meg az USA nagykövetsége, és így indulhatott meg az a vádaskodás, amelynek a végén több magyar állampolgárt tiltottak ki az Egyesült Államokból – köztük volt a NAV-elnökeként Vida Ildikó is.

Az ezt követő, több hétig tartó bohózat után elcsendesedtek a kedélyek, Vida pedig még több mint fél évig a helyén maradt. Távozása után pedig nemcsak NAV simicskátlanítása kezdődött meg, de az intézmény átszervezése címén a kormány alá vonása is.

Túl az aranykoron

A Közgépnél is sok minden változott az aranykorhoz képest, amikor – jobbára uniós pénzből finanszírozott nagy volumenű építkezésekre – több száz milliárd forint értékben nyertek el közbeszerzéses megbízásokat. Orbán és Simicska összeveszése után, 2015-ben a tendereken való részvételtől is eltiltották a társaságot. Igaz, bevétele ebben az évben még nem csökkent jelentősen, köszönhetően a korábban elnyert megbízásoknak. 2011-2013-ban éves szinten 60 milliárd körüli nettó bevételre tett szert a Nyerges Zsolt elnökletével működő társaság, 2014-ben és 2015-ben viszont meghaladta a százmilliárdot az árbevétel.

A háborúskodás viszont alaposan leapaszthatta a cég eredményét, akárcsak Simicska többi társaságáét, például a reklámozással foglalkozó Publimontét, a júniusban bezárt Metropolét vagy a Class Fm-ét, amelyet őszi elhallgattatása előtt el is adott az üzletember. Egy valami azonban stabil a cégbirodalomban: a Vida Ildikóhoz fűződő bizalom.