Márquez novelláját visszadobták, de Salinger és Updike a lap neveltjei voltak – 100 éves a legendás The New Yorker
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé.
HVG: Életrajzában nem láttuk nyomát nyelvvizsgának, de elődje dicstelen szereplésére emlékezve megkérdezzük: ugye nem kellene tolmács, ha az amerikai nagykövetségen lenne dolga?
Tállai András: Nem lesz ott dolgom, legalábbis olyan jellegű nem, mint Vida Ildikónak. Ha a munkám során nemzetközi feladatom lesz, akkor segítséget kell kérnem, ezt el kell ismernem. Túl régen születtem, akkoriban nem volt elvárás a nyelvtudás az egyetemen. Így elmaradt, ahogy hegedülni sem tudok.
HVG: Az adóügyek főfelelőseként mennyire tud majd civil maradni, ha kis stikliket lát? Ön mindig kér számlát?
T.A.: Észrevettem, hogy a masszőröm korábban néha nem adott nyugtát, most pedig mindig, de azt mondja, hogy ennek semmi köze a feladatomhoz.
HVG: Egyébként hogy emlékszik, járt valaha is túl az adóhivatal eszén?
T.A.: Az adótanácsadói szakma arról szól, hogy törvényesen, jogszerűen, de az adózói érdekeket védve járjunk el. Mindig azt mondtam az ügyfeleimnek, hogy az adót meg kell fizetni – volt, aki ezért ott is hagyott –, de nyugodtak lehettek abban is, hogy ha ellenőrzést kapnak, mindent rendben találnak náluk.
HVG: Saját adózását illetően mennyire innovatív? Hibátlanul ki tudja tölteni a bevallását?
T.A.: Az utóbbi két évben már a feleségem készítette el a bevallásomat, elektronikus úton, de csak azért, mert nem volt rá időm. Amúgy én is ki tudnám tölteni.
| Névjegy - Tállai András |
„Mindig is ilyen mozgolódó, szervező ember voltam. A középiskolában sportot, közösséget szerveztem, de aktívan politizálni csak harmincon túl kezdtem” – jelzi az államtitkári teendői mellé az adóügyek felügyeletét is megszerző, 56 éves politikus, hogy sosem késő elkezdeni. A Hajdú-Bihar megyei Görbeházán nőtt fel, apja lakatos és vízvezeték-szerelő, anyja varrónő volt. A közgazdasági szakközépiskolát Hajdúszoboszlón végezte el: „gyenge fizikumú gyerek voltam, ezért édesanyám mindig azt mondta, nekem inkább a fejemet kell használnom”. Ezt megfogadva a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán tanult tovább, ahol 1980-ban szerzett üzemgazdászi diplomát. Az akkori Leninvárosban lett pénzügyi előadó a Tiszai Vegyi Kombinátban. 1983-ban már friss házasként költözött Mezőkövesdre, és lett a helyi ipari szakmunkásképző gazdasági igazgatóhelyettese. 1992-ben önállósította magát, és adótanácsadó céget alapított. 1994-ben sikertelenül próbált bejutni a mezőkövesdi képviselő-testületbe, de 1997-ben az időközi választáson már bizalmat kapott. Egy évre rá a Fidesz színeiben szerzett országgyűlési képviselői mandátumot, azóta folyamatosan képviselő. Az első Orbán-kormány alatt két évig a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára volt. 2002-től 2010-ig mezőkövesdi polgármester, utána pedig a Belügyminisztériumban önkormányzati államtitkár. A tavalyi választások után lett a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára, nemrég pedig megkapta feladatként az adóhatóság átalakítását és felügyeletét. Tanár feleségével Mezőkövesden él. Fiai közül az idősebb sportmenedzsernek készül, a fiatalabbik vállalkozó. Bár „kispályán nagyon jó lenne focizni”, arra már vagy tíz éve nem jut ideje és energiája. Így jól is jön neki, hogy „nem tudok különbséget tenni a munkám és a hobbim között”, mert a hétvégi rendezvények kikapcsolódást is jelentenek. |
HVG: Családja nem aggódott új posztja miatt? Hogy bírja majd, hogy egy személyben miniszterhelyettes, adóügyi államtitkárság-vezető, parlamenti államtitkár és NAV-elnök lesz januártól?
T.A.: Egy miniszternek ötször annyi feladata van, mint nekem, egy miniszterelnöknek pedig tízszer annyi, és az ő napjaik is ugyanúgy csak 24 órából állnak. A családom persze féltett. Annyiban joggal, hogy más időrendben kell dolgoznom, és kevesebb időm lesz a közös programokra.
HVG: Olvastuk, hogy annak idején nemcsak aktív KISZ-tag volt, de az MSZMP-be is belépett. Tekintsük ifjúkori botlásnak, kényszernek?
T.A.: Középiskolás koromban tényleg KISZ-tag voltam, az első munkahelyemen pedig az igazgató közölte, hogy be kell lépnem a pártba, amit 24 évesen, az apám akarata ellenére meg is tettem. De az első adandó alkalommal elbúcsúztunk egymástól. A volt főnököm az ellenfelem volt az 1998-as parlamenti választáson, és az első forduló után még vezetett, de fordítottam. Akkor és azóta is mindenki a volt párttagságommal akart legyőzni, de a választókat nem ez érdekli.
HVG: A Fideszben mindenesetre villámkarriert futott be. Minek tulajdonítja ezt a sikert?
T.A.: Villámkarrier? Már 17 éve vagyok Fidesz-tag. Politikai pályafutásomat illetően biztos sokat számított a személyes ismertségem. Ebben segített a sport, és az is, hogy mivel iskolában dolgoztam, a pedagógus-szakszervezet gazdasági vezetőjeként sokakkal találkoztam.
HVG: Mezőkövesdi polgármesterként rengeteg pénzt vitt a városba. Mire a legbüszkébb: a stadionra, az épülő szállóra?
T.A.: Én nem úgy mondom, hogy pénzt vittem, hanem hogy sok fejlesztést sikerült megvalósítanunk. Mezőkövesd most is a szívem csücske, és arra lennék a legbüszkébb, ami még nincs meg: a repülőtér újraindítására. Azért még ellenzéki polgármesterként sokat küzdöttem Veres Jánossal.
HVG: Nemcsak szereti a focit, de egykor aktívan űzte is: a pályán – a labdazsonglőr Törőcsik András után – csak Törőnek hívták. Nem akart volna profi lenni?
T.A.: Á, én csak járási csapatban játszottam; igaz, csatárként sok gólt rúgtam. Törőnek – akit imádtam – attól fogva neveztek, amikor a válogatott jugoszlávok elleni meccsének másnapján pont olyan gólt lőttem az ellenfélnek, amilyet ő: a kapus felett, átemelve.
Facebook / Tállai András
HVG: Ha már futballzsenikről van szó, egyszer egy festménnyel ajándékozta meg Orbán Viktort, ami őt és Puskás Öcsit ábrázolta. Volt önnek köze az idős mezőkövesdi festő témaválasztásához, vagy csak közvetített?
T.A.: A művész mutatott egy festményt az aranycsapatról, és kérdezte, hogy mikor jön ide Orbán Viktor, mert őt is megfestené. Ezt magam is jó ötletnek tartottam, mivel egyetértek azzal, hogy ami Puskás Öcsi volt a fociban, az ma Orbán Viktor a politikában. Elkészült a festmény, amit jó egy évvel később tudtam csak átadni.
HVG: Ha kudarc éri, sokat rágódik rajta? Megemésztette például, hogy az ön által elnökölt mezőkövesdi csapat kiesett az NB I.-ből?
T.A.: Nagyon megviselt. Maximalista ember vagyok mindenben; a beosztásomat és a munkámat ismerve sokan nem is gondolnák, hogy e mögött valójában milyen lelkizős ember van.
